További Üzlet cikkek
Nem indulhatnak el a legerősebb magyar távközlési cégek a negyedik mobilszolgáltatói licencre kiírt pályázaton. Az október 22-én kiírt tendert ugyanis megelőzte egy minisztériumi rendeletmódosítás, amely a 3,5 gigahertzes tartományban frekvenciahasználati jogokkal rendelkező vállalatokat kizárja az A és a B blokkokra kiírt pályázatból. Magyarán nem szerezhetnek 900/1800/2100 MHz-es, illetve 450 MHz-es frekvenciát.
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi minisztérium (KHEM) ezzel az Invitelt, az Antenna Hungáriát és a GTS Datanetet zárta ki a versenyből. Köztudott, hogy a GTS és az Invitel évek óta készült "valamilyen mobil megoldás" bevezetésére. Mindkét cég erősnek számít az alternatív távközlési szolgáltatók körében, és az Invitel egy súlycsoportba tartozik a három meglévő mobilszolgáltatóval. Egymillió ügyfele van és majdnem olyan széles a szolgáltatási portfóliója, mint a Magyar Telekomé: van telefon-, tévé- és internetszolgáltatása is.
Access forbidden
A kizárás okaként megnevezett 3,5 gigahertzen most vállalatoknak nyújtanak hangszolgáltatást, de a frekvencia a jövőben wimaxra is használható lesz. A wimaxot a wifi utódjának tekintik, nagyobb a hatótávolsága, és nem szakad meg az adatátvitel, ha a kliens átáll egy másik bázisállomásra. Szakértők szerint érthető, hogy a 450 megahertzes blokkot nem érdemes olyan cégnek adni, amelynél már van wimax, mert mindkét frekvencián hordozható internetszolgáltatást lehet nyújtani, és egyiken sem igazán praktikus hangszolgáltatást indítani. A wimaxon ugyan lehet majd internetes telefon (VoIP), de egy laptopon vagy okostelefonon futó Skype nem egyenértékű a mobiltelefon-szolgáltatással. Mindemellett a wimax alig terjed. Noha a támogatói minden évben megjósolták a technológia robbanásszerű elterjedését, eddig nem volt áttörés.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint az A blokk megszerzését azoknak a vállalatoknak is engedélyezni kellene, amelyeknek van wimaxos sávjuk. Úgy tudjuk a kizárt cégek csak a pályázati anyag megvásárlása után ismerték meg a helyzetet, azaz felmerül a kérdés, hogy a KHEM egyeztetett-e velük, érintettekkel, a rendeletmódosítás előtt. A problémát egyébként a tendert kihirdető Nemzeti Hírközlési Hatóság is felismerte, és az október 31-én megtartott pre-bid konferencia után írásban kérte a KHEM-től, hogy fontolja meg a rendelet módosítását.
Ettől a helyzettől kérdésessé vált a mobiltender végkimenetele. A pályázati kiírást 11 cég vette meg, és ha a hírközlési tárca nem változtat a rendeletén, valószínűleg csak a Digi Kft., valamint az Externet és a Telekom 4 által létrehozott DreamCom Kft. pályázhat majd gsm/3G frekvenciákra. Félő, hogy ezek a cégek nehezebben élénkítik a versenyt, ugyanis nincs komolyabb tapasztalatuk egy országos távközlési cég működtetésében, és a tender előírásai miatt nem is lesz sok idejük a felkészülésre: a győztesnek három éven belül kell 35 százalékos lakossági lefedettséget elérnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy az elején rengeteget kell majd költenie a hálózatépítésre, és kevesebb forrás jut másra – például marketingre, reklámra.
A Pannon, a T-Mobile és a Vodafone biztosan jól járna egy gyengébb versenytárssal, mint egy piaci erőben hozzájuk mérhető céggel. Különösen jól járnának, ha az egész tender megbukna, és a jövőben rávethetnék magukat a negyedik szolgáltatónak fenntartott 900 megahertzes frekvenciára, amellyel olcsóbban nyújthatnak gyors netszolgáltatást.
Megkérdeztük a KHEM-et, hogy a rendeletmódosítás előtt mely cégekkel egyeztetett, mivel indokolják a wimaxos cégek kizárását, és hogy az NHH felkérésének eleget tesznek-e, de a cikk megjelenéséig nem kaptuk meg a választ.