Minden a műanyagon múlik

Megállás nélkül szuszognak és villognak a hosszú sorokba rendezett Siemens gyártóberendezések, milyen kár, hogy létrehozójuk nem igazán tudott mihez kezdeni velük, és ezek a kitűnő berendezések most a finn csúcsipar gazdagodását segítik. Pedig működésük pofonegyszerű: egyik végén beöntenek uszkve háromszázötven parányi izét, másik végén meg kipottyannak a mobiltelefonok. A két végződés közt persze van egy kis pasztázás és ólommentes hőkezelés, hogy az integrált áramkörre "felvarrt" kondik és csipek jól odaragadjanak, a legnagyobb darabokat meg szorgos kezek pattintják a helyükre. Itt azonban még nem élettel teli mobilok ugranak le a futószalagról, hanem üres és haszontalan testek, amelyeknek ki kell alakítani a jellegét.

Lelke van

Jellemvonások kialakításával a következő gyártósoron foglalkoznak, és itt meg kell állnunk egy pillanatra. A Nokia mérnökei ugyanis elmondták, hogy ezek a testek - a szakzsargon szerint endzsinek - olyan sokoldalúak, hogy két alapváltozatból több mint kétszázötvenféle egyedi terméket lehet létrehozni, attól függően, hogy milyen operációs rendszert és milyen műanyag burkot raknak rájuk. Ugye milyen érdekes? Lényegében néhány grammnyi színes műanyagon és némi szoftverkódon múlik, hogy Önök hány tízezer forintot hagynak ott a boltban.

A Nokia alkalmazottai a gyártás során minden egyes készüléket nagyon sokszor megvizsgálnak, valaki mikroszkóppal pásztázza végig a csipeket, valaki a kijelző karcmentességét vizsgálja, valaki meg ellenőrzi az antennákat, szemét azonban keletkezik, vallotta be Timo Kahelin gyárigazgató, aki ezen kívül nem mondott sok kézzel fogható konkrétumot. Csak olyanokat, hogy sok ezer munkás elég sok gyártósoron számos különféle alaptestből többféle terméket állít elő, de a csúcsmodellek nem itt készülnek. Egyébként a felhasznált alkatrészek nagy részét, például a fröccsöntött műanyag alkatrészeket, billentyűzetet, antennát és a dokumentációt szintén a komáromi ipari parkban állítják elő a Nokia partnerei, és a nyolc beszállító hamarosan egy kilencedikkel bővül: a Stora Enso készíti majd a papírbodozokat.

Mozgás

Motivációs módszereiket firtató újságírói kérdésre elhangzott ugyan, hogy van sportklubjuk, de azt nem tudtuk meg, hogy ott mit művelnek. Eszembe jutott, hogy a finnek már-már sportszerűen űzik a masszív lerészegedést, és nagyon szeretik egymást lebaltázni - Helsinki rendőrségi múzeumában állítólag csak azokat a baltákat állítják ki, amelyekkel minimum három embert megöltek, és már így sem férnek el. Esetleg arról is szó lehet, hogy a munkások az északon népszerű "nordic walking" gyakorlásával juthatnak el a pályaudvarra, majd onnan haza. Gondolatban az utóbbira szavaztam, és beléptem a klubba.