További Üzlet cikkek
A mai MTelekom-közgyűlésen még nem fog kiderülni, mi is történt Montenegróban, mire - vagy kire - költött el 700 millió forintot a tavaly tavasszal megvásárolt MTelekom-leány TCG, és milyen következményei lesznek az eddig 2-3 milliárd (!) forintot felemésztő vizsgálódásnak. A részvényesek nem lesznek sokkal okosabbak a tekintetben sem, hogy az MTelekom auditora, a PwC valamiféle - a tengerentúli szabályok szigorodásából fakadó - túlbuzgóságból tagadta meg aláírását a cégcsoport mérlegétől két, együttesen a már említett 700 millió forintos tanácsadói, illetve piackutatási szerződés körüli bizonytalanságok miatt, vagy pedig az ügy csak a jéghegy csúcsa, és a mélyben a balkáni privatizációs gyakorlat sokéves hagyományai húzódnak meg.
Néhány ember az igazgatóságba
Mint ismeretes, az MTelekom ugyan tavaly április óta konszolidálta a TCG-t, ám az első hónapokban csak annyira tellett tőle, hogy az igazgatóságba beültette néhány emberét, egyebekben a menedzsment a megszokott kerékvágásban intézte az ügyeket. A két ominózus szerződés lehet, hogy nem tér el gyökeresen a cégnél megszokott korábbi gyakorlattól, csak éppen amíg állami vállalat volt a TCG, viszonylag keveseknek volt rálátása a pénzek útjára. (A szóban forgó 2,7 millió eurós összeg egyébként csak az MTelekom összesített számaihoz képest tűnik jelentéktelennek, hiszen a 650 ezres Montenegró minden polgárának 4 euró jutna belőle.)
A botrány viszont, amibe az MTelekom másfél évtizede sikerrel regnáló vezérkara most beleszaladt, egyre nagyobbra dagad. Miközben három ország felügyeletei, az Egyesült Államok igazságügy-minisztériuma és két tőzsde vizsgálódik, az MTelekom által felkért független jogi szakértő, az amerikai White & Case ügyvédi iroda költségei immár a montenegrói vezetékes- és mobilcég féléves üzemi eredményét is meghaladták, a tét már az egyetlen amerikai parkettre bevezetett magyar cég szavahihetősége és a menedzsment túlélése.
Milyen szintig rántja magával?
A Napi Gazdaság információi szerint már nem az a kérdés, talál-e szabálytalanságot a vizsgálat, hanem hogy az milyen szintig rántja magával az MTelekom vezetését. Az ügy nemcsak a tavalyi, hanem az idei mérleget is veszélyezteti, 2005-ös audit hiányában a 2006-os könyvet sem lehet - elvileg - megnyitni.
Az MTelekom vezetése ma azzal kénytelen a részvényesek elé állni, hogy a szigorú amerikai szabályok szerint gyakorlatilag semmit sem tud nekik mondani, és még azt sem tudja megbecsülni, meddig tarthat a vizsgálat (és vele az exlex állapot). Megfigyelők szerint még a november 15-ére összehívott következő, elvileg a 2005-ös mérleget elfogadó és a részvényesek által fél éve hiába várt osztalékról döntő közgyűlés kezdetéig sem biztos, hogy pont kerül az ügy végére.
A New York-i Értéktőzsde - miként a budapesti is - egyelőre türelmes, a legsúlyosabb amerikai szankcióval, a részvények parkettről történő eltávolításával az MTelekomnak csak jövő július 15-étől kell(ene) szembenéznie. Addig várhatóan kiderül a montenegrói rejtély, ám kérdés, hogy milyen áron.