Éppen emiatt húzódozik továbbra is az ICANN (Internet Corp. for Assigned Names and Numbers), hogy további regionális és országkódokat vezessenek be. Az Európai Unió például az ".eu" végződés bejegyzését szeretné elérni, de a szakértők szerint ez közel sem jelentené a problémák megoldását.
Várható, hogy aki az országa TLD-je alatt bejegyeztette a cégnevet, az ".eu" végződésű nevet is meg akarja szerezni. Néhányan egyenesen azzal számolnak, hogy az új TLD-n belül néhány napon belül a mostani tülekedés tükörképe áll fel.
Szakértők szerint több értelme volna az önmagában tartalommal bíró TLD-k bevezetésének, mint például "travel", a "shop" és a "bank" domain-neveknek. A cégek valóban láthatnak fantáziát abban, hogy a speciális üzleti szektorok szerint jegyeztessék be magukat. A vita még közel sincs lezárva, a Yokohamában július 16-án megrendezett ICANN konferenciáig még számos újabb ötlet felmerülhet.
Az amerikai The Standard magazin tudni véli, hogy az ICANN augusztus 1-től várja a domainnevekre vonatkozó javaslatokat, és már decembertől elindulhatnak az új TLD-k.
Addig is még az "egyértelmű" nevekért folyik késhegyre menő harc. Az olyan nevek számítanak kelendőnek, amelyek az oldal tartalmát leírják, de legalábbis cégnevet vagy márkanevet használnak. Az ilyen keresletet az ICANN képviselői szerint az új TLD-k révén le lehetne fedni. Ugyanígy nagy a tolongás egyébként néhány kiemelt TLD-n belül is. Az összesen 245 legfelsőbb domainből kevesebb mint 10 "végződés" alatt 100 ezernél is több regisztráció történt.
Technikailag akár domainek millióit is be lehet zsúfolni egy TLD alá, de éppen a kereskedelmi szolgáltatók nem akarják feladni a márkához kötődő országjelzést. Az internetes nevet sokszor ma már jóformán önálló márkanévként használják, viszont a DNS (Domain Name Server) rendszert eredetileg nem erre hozták létre. Egy 'www.abc-dlkw.com' formátumú nevet senki nem akar megszerezni, mert nincs mögöttes tartalma. A márkanév és az országkód együttes használata viszont már nem csak a saját kínálatot reklámozza, de a konkurenciától is megfelelően elhatárolja magát.
A magyar névbejegyzési-mizéria során is kiderült, hogy az olyan internetes címek, mint "auto", "sex", "business" a bejegyzést kérők szerint aranyat érnek, hiszen a látogatók külön rákeresés nélkül odatalálnak. Természetesen ugyanez érvényes a közismert cégnevekre is.