![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Üzlet cikkek
A kínálati piac fokozatosan növekvő felhígulását a jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás nem gátolja - áll a BellResearch és a Szabó, Kővári, Tercsák és Társai Ügyvédi Iroda közös tanulmányában. A VoIP-szolgáltatás nem, vagy legalábbis nem kizárólag a közcélú távbeszélő hálózathoz kötődik, és nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek. Ennek megfelelően egyéb közcélú távközlési szolgáltatásnak tekintendő, amelyet a Távközlési törvény 3. § [3] bekezdésének megfelelően hatósági szolgáltatási engedély alapján bárki nyújthat. A VoIP-szolgáltatásra vonatkozóan közvetlen előírásokat a 2001. június hó 26. napján kiadott, egységes Hírközlési Törvény sem tartalmaz, kizárólag a VoIP-szolgáltatás nyújtásához megfelelő környezetet biztosító egyéb távközlési szolgáltatók tevékenységét igyekszik egységes szabályozási keretek közé rendelni.
![]() |
A HIF-nél nyilvántartott, engedéllyel rendelkező VoIP-szolgáltatók száma évenként |
Árérzékeny ügyfelek
A VoIP-szolgáltatások Magyarországi megjelenése 1999 második felében amellett, hogy alternatívát kínált az eddigi monopolizált szolgáltatások és szolgáltatók megkerülésére, egyben költséghatékony megoldást is jelentett a nemzetközi telefonhívások tekintetében.
A ténylegesen szolgáltatást nyújtó VoIP-szolgáltatók piaci stratégiájából kiderül, hogy egyelőre még mindig az alacsonyabb költségek jelentenek versenyelőnyt a szolgáltatás számára a magyar piacon. A nyugat-európai piacokkal ellentétben, Magyarországon még egy-két évet valószínűleg várni kell arra, hogy a VoIP a hang-adat-multimédia integrációját lehetővé tevő technológia részeként új pozicionálást kapjon.
A költségeken lévő hangsúly elősegíti a kínálati piac mennyiségi bővülését, teret engedve az alacsony áron és több esetben a minőség rovására szolgáltatást nyújtó piaci szereplőknek.
A vidéki piacok kiszolgáltsága alacsonyabb
Bár számos távközlési szolgáltató országosan nyújt VoIP-szolgáltatást, a legtöbb cég a budapesti, és Budapest környéki piacra koncentrál. Ennek elsősorban az az oka, hogy a legnagyobb távközlési forgalmat generáló ügyfelek a központi régióban koncentrálódnak, a vidéki területeken inkább elszórtan fordulnak elő.
A vidéki piacok kiszolgálását az is nehezíti, hogy a szolgáltatók marketing- és értékesítési személyzete a fővárosban koncentrálódik, valamint hogy a saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatóknak a társszolgáltatói hálózatok bérlésének magas költsége miatt nem vagy kevéssé éri meg a vidéki régiókban szolgáltatni.
A HIF nyilvántartása szerint 2000 végén a legtöbb előfizetőt Budapesten regisztrálták [95,9%], a többi régió közül pedig elsősorban Észak-Magyarországot lehet kiemelni [3,4%] az előfizetői szám alapján.
![]() |
Az előfizetők számának megoszlása régiónként a HIF nyilvántartása szerint |
Nyitás a kisvállalatok és a lakosság felé
A VoIP-szolgáltatást nyújtó távközlési szolgáltatók többsége - különösen a nagy vezetékes közcélú, ill. üzleti kommunikációs, alternatív szolgáltatók - a nagyvállalati ügyfeleket célozta meg a szolgáltatás elindításakor. A piacon a későbbiekben megjelenő, elsősorban internet-hozzáférés és/vagy IP alapú szolgáltatásokat kínáló cégek többsége a közép- és kisvállalatokra alapozta stratégiáját. A piaci trendek azt mutatják, hogy a nagyobb szolgáltatók a középvállalati, a kisebbek pedig a kisvállalati, illetve a lakossági szegmens igényeit is igyekszenek egyre inkább kielégíteni. A tendenciát az is mutatja, hogy a tanulmányban vizsgált 26 szolgáltató közül jelenleg 3-an nyújtanak - kifejezetten a hívások IP alapú bonyolítására - pre-paid kártyás szolgáltatást, 2001 során azonban további 8 szolgáltató tervezi a konstrukció bevezetését.
6-8 milliárd forintos VoIP-piac
A kutatás során megkérdezett szolgáltatók közül a legtöbben éves szinten 5 milliárd Ft felettire becsülték a kiskereskedelmi VoIP-forgalom értékét. A keresleti oldalra vonatkozó adatokból a nemzetközi forgalom kb. 5-6 milliárd forintra, a belföldi távolsági beszélgetések VoIP-on keresztül bonyolított értéke 1-2 milliárd forintra tehető. Vagyis a VoIP-szolgáltatások teljes piacának nagysága 6-8 milliárd forint közöttire becsülhető 2001-ben. Ez a gazdálkodó szervezetek által generált beszédcélú távközlési kiadások 4-5%-át jelenti, viszont a nemzetközi beszédforgalomnak már 35-40%-át adja. A VoIP-költések 80%-át a budapesti ügyfelek generálják Az idén 100 milliárd forintra becsült vezetékes távközlési kiadások közel kétharmadát a központi régióba tartozó vállalkozások adják. Ez természetesen nemcsak a fővárosban koncentrálódott cégek számából fakad: a központi régióban lévő 10 fő feletti szervezetek szignifikánsan többet költenek vezetékes távközlésre, átlagosan közel 400 ezer forintot havonta.
A VoIP-kiadások tekintetében központi régiónak még nagyobb a súlya: a 2000 év végi HIF-adatok alapján a VoIP-költések 80%-a a budapesti VoIP-ügyfeleknél realizálódott. Emellett az észak-magyarországi régió képvisel jelentősebb volument [16%].
![]() |
Nemzetközi VoIP-szolgáltatást igénybe vevők aránya a 10 fő feletti vállalatok körében, N=998 |
40%-kal bővülhet a nemzetközi VoIP-szolgáltatások ügyfélbázisa idén A 10 fő feletti vállalati szegmensben [31,6 ezer cég] becslésünk szerint kb. 3100 cég vett igénybe 2001 év elején nemzetközi irányú VoIP-szolgáltatást. Az év végéig összesen kb. 1200 vállalat tervezi a szolgáltatás igénybe vételét a vizsgált szegmensben, így az új belépők számával együtt az üzleti ügyfelek száma 2001 végére 4300-ra nőhet, megközelítve az ügyfélbázis 40%-os bővülését.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)