Üstököst fogott a NASA új bolygóvadász űrtávcsöve
További Tech-Tudomány cikkek
A NASA következő bolygókereső űrtávcsöve, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) áprilisában indult el az űrbe, és két hónappal később ért el végleges pályájára a Föld körül. A nyár folyamán a kutatók és mérnökök kipróbálták és finomhangolták az űrtávcső berendezéseit, illetve tesztképeket is rögzítettek az egyes kamerákkal. Július 25-én, közvetlenül a tudományos mérések megkezdése előtt, még sort kerítettek egy különleges, 17 órát lefedő felvételsorozatra is. Ezek a képek bizonyítják, hogy a TESS képes hosszabb ideig is stabilan megörökíteni az égbolt széles tartományát. Ez a képesség kritikus fontosságú ahhoz, hogy képes legyen a hozzánk közeli csillagok körül fedési exobolygókat felfedezni.
Az utolsó teszt során a TESS egy látómezejébe eső üstököst, a július 2-án a NEOWISE űrtávcső által felfedezett C/2018 N1-et vette célba. A Földtől 49 millió kilométerre haladó üstökös a Déli Halak csillagképben volt megfigyelhető. A felvételen jobbról balra áthaladó üstökösnek kis csóvája is látható felfelé kinyúlva. A csóvát a Napból kiáramló részecskék, a napszél hozza létre, ahogy magával sodorja az üstökösből kipárolgó gázokat – írja a Csillagaszat.hu.
De a felvételek az üstökösön túl csillagászati jelenségek egész tárházát is rejtik a csillagászati szakoldal szerint. Ezek a képek valójában különbség-képek, vagyis egy normál felvétel ki lett vonva belőlük, így kiemelve bármilyen idő- vagy térbeli változást. A csillagok többsége felül sötét, alul világos foltokból tevődik össze, amik az idő előrehaladtával megfordulnak, tehát a csillagok enyhén, de elmozdultak a képeken ez alatt a 17 óra alatt. Sok csillag azonban gyorsabb vagy lassabb ütemben, de villog: ezek változócsillagok, amelyek fényessége időben változik. Ennek több oka lehet, csillagpulzációtól kezdve, forgáson és csillagfoltokon át, egészen egymást eltakaró fedési kettőscsillagokig. Az üstökös mellett további, lassabban mozgó fénypontok is észrevehetőek: ezek kisbolygók a saját Naprendszerünkből. Egy lelkes amatőr csillagász nem kevesebb, mint 25 különböző aszteroidát azonosított ezeken a képeken:
@NASA @NASA_TESS @NBObservatories I have identified 25 asteroids so far in the image below, with limiting magnitude close to 20. All but one of them are main belt objects (2015 TT240 is a Mars crosser).https://t.co/yMbVklFSsD pic.twitter.com/2S90CUeyz7
— Daniel Bamberger (@renerpho) August 7, 2018
A halvány ívet a videó vége felé a közelben, de a képen kívül tartózkodó Marsról származó szórt fény okozza. A Mars a felvételek idején volt oppozícióban, vagyis a legközelebb a Földhöz, és ilyenkor igen fényesnek mutatkozik. A tesztek során készült felvételek hat fok szélesek, vagyis csak a TESS látómezejének kis szeletét mutatják. A tudományos mérések során alkalmazott, teljes látómezők 24×24 fokosak, a négy távcső mindegyike esetében. A TESS első négy mérési szektorának adatai 2018 végén válnak majd elérhetővé.
Átmeneti bolygóvadász
A kétéves működésre tervezett TESS a 2009-ben pályára állított Kepler űrtávcső szerepét veszi át, amely már az utolsókat rúgja. A TESS – amelynek a fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek – négyszázszor nagyobb területet fog tudni átkutatni exobolygók után, mint a Kepler. A távcső 26 szektorra osztja majd a számára elérhető területet, majd ezeket egyenként 27 napig monitorozza.
A TESS voltaképpen átmeneti eszköznek, egyfajta felderítőnek tekinthető, ugyanis az általa begyűjtött és szelektált adatok alapján majd a James Webb űrtávcső fogja megvizsgálni alaposabban a jelzett objektumokat – ha egyszer majd pályára áll, ugyanis az elég hányattatott sorsú műszer csak 2021-ben kezdi meg munkáját, hacsak addig nem halasztják el újra az indítást.