A Facebook titokban pontozza a felhasználók megbízhatóságát
További Tech-Tudomány cikkek
- AI a magyar vállalatok szemével: lehetőségek és kihívások a mesterséges intelligencia alkalmazásában
- Már csak húsz év, és elbúcsúzhatunk a magyar fenyvesektől
- A mesterséges intelligencia még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
- A mesterséges neurális háló atyjai nyerték a fizikai Nobel-díjat
- Még nincs vége: októberben is bemutatót tarthat az Apple, ezzel készülhetnek
A Facebook elkezdte pontozni a felhasználói megbízhatóságát. Ez a mondat önmagában ijesztően hangzik, ha tudjuk, hogy Kína is hasonló nyilvántartást vezet az alattvalói digitális lábnyomáról, de a Facebook esetében arról van szó, hogy
értékelést vezetnek arról, hogy a felhasználók mennyire megbízhatóan ismerik föl és jelentik az álhíreket.
A hírről beszámoló Washington Post több részletet is közölt a rendszer működéséről, amiket a Facebook meg is erősített. Ezek szerint az értékelő már tavaly óta működik, és a Facebook hasznos eszköznek látja az álhírek elleni harcban.
A szolgáltatás részben a felhasználói visszajelzések alapján szűri a megosztott álhíreket. Ha elég sokan jelentenek egy-egy megosztást, a Facebook tényellenőrző (fact checker) csoportjából valaki utána fog nézni. Viszont, mivel nem tudnának minden bejelentést kezelni, a Facebooknak más információk alapján kell meghatároznia, hogy egy-egy ügyben érdemes-e nyomozást indítani.
Az egyik ilyen paraméter a megbízhatóság értékelése (trust rating). A Facebook nem árulta el, hogy ez pontosan hogyan épül föl, de részben azzal függ össze, hogy az illető korábban milyen pontossággal azonosította és jelentette az álhíreket. Ha valaki folyamatosan tényeket jelöl meg álhírként, és az ellenőrzés azt mutatja, hogy az nem álhír, hanem tény, a felhasználó alacsonyabb értékelést kap, fordított esetben magasabbat.
„Az emberek gyakran olyan dolgokat jelentenek, amikkel egyszerűen csak nem értenek egyet.”
– mondta Tessa Lyons, a Facebook termékmenedzsere a Washington Postnak.
A Facebook a Gizmodo megkeresésére azt válaszolta, hogy a vállalat nem akarja központi értékmérőként használni a rendszert, csak azoknak a hatását akarják mérsékelni vele, akik az álhíreket bejelentő rendszert akarják kijátszani.
A tényellenőrzés gépesítése észszerű alternatíva lehetne, de az ehhez szükséges technológia még nincs annyira fejlett, hogy ne igényelne emberi felügyeletet. Ígéretes fejlemények persze vannak. A Michigan Egyetem kutatói nemrég publikáltak egy tanulmánytAutomatic detection of Fake News (Álhírek automatikus észlelése) címmel, amiben leírták, hogy a mesterséges intelligenciára épülő álhír-azonosító rendszerük magasabb találati aránnyal ismerte föl álhíreket, mint az emberek – igaz, a 76-70 százalékos különbség nem számottevő.
(Washington Post | The Verge | Techxplore)