Szintet lép a hazai atomhulladék-kezelés
További Tech-Tudomány cikkek
- Már évtizedek óta tudják hogy mérgező, mégis máig használják ezt a műtrágyát
- Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
- Szemet gyönyörködtető Aston Martin kerül kalapács alá
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
Saját kategóriát kaptak az úgynevezett nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok. Az új kategóriát az ionizáló sugárzásvédelemről szóló 2015-ös kormányrendelet 2018. március 1-jén életbe lépett melléklete vezette be. Az új osztályba kerülő anyagokat gazdaságosabb lesz tárolni, amíg nem csökken a veszélyes szint alá a sugárvédelmi kockázatuk.
A radioaktív hulladékokat eddig két csoportba sorolták. Nagy aktivitású hulladékoknál – például a paksi erőmű kiégett fűtőkazettáinál – a hőtermelést is figyelembe kell venni a tárolásnál. A többi, a sugárzásmentesség szintjét túllépő hulladék a kis és közepes aktivitású kategóriába került. Az új kategóriába kerülő hulladékoknál csak a 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív izotópok koncentrációja lépheti túl a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó korlátokat.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a kis aktivitású hulladékok egy része nagyon kis aktivitású hulladék, például szennyezett munkaruha, cipővédő fólia, vagy szerszám. Nemzetközi tapasztalatok szerint a nagyon kis aktivitású hulladék főleg nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik. Ilyenek azok a beton- és fémelemek, amik a radioaktív közeggel érintkeztek. A beszennyeződött, majd leszerelt elemek radioaktivitása némileg meghaladja a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó követelményeket.
A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó Nemzeti Program szerint a paksi atomerőmű leszerelése 2062-ben kezdődik. A becslés szerint a bontásból 27000 köbméter radioaktív hulladék keletkezik majd; ebből 22000 köbméter lesz nagyon kis aktivitású. A nagyon kis aktivitású hulladékok a ma használt tárolókba is kerülhetnének, de a nemzeti stratégia szerint külön tárolókat kell építeni erre a célra.
Az új atomhulladék-tárolók telepítéséért és működtetéséért az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft. felel. A nagyon kis aktivitású tárolók biztonsági követelményeire, illetve az ezzel összefüggő hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokra az OAH javaslatot tett, és benyújtotta azt további egyeztetésre.
Az RHK Kft. az MTI-vel közölte, hogy a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban tartja a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékot. A radioaktív anyagok egyéb alkalmazási területein – az egészségügyben, a kutatásban, a mezőgazdaságban és az iparban – keletkező hulladékot a püspökszilágyii Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló fogadja.
A nagyon kis aktivitású hulladékokat mostanáig a kis és közepes aktivitásúakkal együtt kezelték. A nemzetközi gyakorlat szerint a kategóriába eső védőfelszerelések, szerszámok, betontörmelékek biztonságosan kezelhetők felszíni, földmedrű tárolókban. Ilyenek évtizedek óta üzemelnek Spanyolországban és Franciaországban. Az RHK szerint az új tárolók biztonsági színvonala változatlan, de a gyártásukhoz használt műszaki megoldások nem annyira drágák.
Az Európai Bizottság tavaly májusban felszólító levelet küldött Magyarországnak és 19 másik uniós tagországnak, amiért nem ültették át a nemzetközi jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv bizonyos követelményeit. Az érintett országokat felszólították, hogy fogadjanak el nemzeti programokat a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan.
(MTI)