Valér
-2 °C
0 °C

A GDPR lecsap a Google-re

2018.11.27. 12:07

Hét európai ország fogyasztóvédelmi szervezetei panaszt nyújtottak be a Google ellen a GDPR adatvédelmi szabályozására hivatkozva.

Az Európai Fogyasztók Szövetsége (BEUC) – aminek minden fogyasztóvédelmi csoport tagja – azt állítja, hogy a Google helymeghatározó szolgáltatása nem ad valódi választási lehetőséget a felhasználóknak, hogy engedélyezik-e a szolgáltatást vagy sem, és hogy a Google nem tájékoztatja őket megfelelően arról, hogy mit is takar a helymeghatározás.

Ha a panaszt az illetékes hatóságok jogosnak találják, a Google-nek hatalmas bírságot akaszthatnak a nyakába.

A panasz – amit minden csoport benyújtott a nemzeti adatvédelmi hatósághoz, a GDPR szabályozásával összhangban – azután érkezett, hogy kiderült: a Google még akkor is nyomon követheti a felhasználói helyzetét, ha azok kikapcsolják a Location History opciót. A GPS helymeghatározás teljes kikapcsolása csak akkor lehetséges, ha a felhasználók egy második beállítási lehetőséget (Web and App Activity) is kikapcsolják.

A BEUC szerint a Google megtévesztő módszerekkel próbálja rávenni a felhasználókat, hogy mindkét opciót engedélyezzék, és nem tájékoztatják őket arról, hogy ez mivel jár. Emiatt nem jelenthető ki, hogy a felhasználók önkéntes hozzájárulásukat adnák a nyomon követésükhöz.

A beadványra a Google úgy reagált, hogy a Location History alapból ki van kapcsolva, és ez világossá teszi, hogy a kikapcsolása nem akadályoz meg minden nyomon követést.

Nem a Google az egyetlen technológiai cég, akik ellen a GDPR-ra hivatkozva nyújtottak be panaszt. Az ír adatvédelmi felügyeleti hatóság nemrég jelentette be, hogy nyomozást indítanak a Facebook ellen egy biztonsági hiba miatt, ami 29 millió felhasználó adatait érinthette.

A májusban elfogadott adatvédelmi szabályozást, a GDPR-t viszonylag keveset tesztelték a gyakorlatban, így még nem tisztázott, hogy mennyire számít erős vádnak a hét fogyasztóvédelmi csoport közös beadványa. Ha a Google-t vétkesnek találják, a GDPR értelmében akár a globális éves bevételük 4 százalékára is büntethetik őket, ami – a 2017-es üzleti jelentések alapján – több mint négymilliárd dollár lenne.

( The Verge )