Debrecenbe költöztethetik a természettudományi múzeumot

Régóta felmerül, hogy a kormányzat valamit kezdeni akar a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) által használt fővárosi épületekkel: tavaly még arról volt szó, hogy a Könyves Kálmán körúti úgynevezett Tündérpalota nemrég felújított szecessziós épületéből (az egykori Széchenyi Gimnáziumból) ki is kell költöznie a növénytárnak, és hogy a Ludovika téri épületrészre is fáj a szomszédos Nemzeti Közszolgálati Egyetem foga. A várható kilakoltatásért cserébe a minisztérium azt ígérte, hogy teljesen új, ötvenezer négyzetméteres múzeumi épületet építenénk valahol Budapesten a kivételesen nagy és sokféle gyűjteményt gondozó intézménynek.

A jelek szerint mostanra eldőlni látszik a múzeum sorsa, de nem Budapesten, hanem vidéken folytatódik majd az 1802-ben alapított intézmény története. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ATV-n adott hétfői interjújában azt közölte, hogy a kormány döntött az új természettudományi múzeum létrehozásáról.

Egyelőre úgy tűnik, hogy valahol vidéken, egy nagy egyetemi városunkban jön létre hogy méltó feltételeket tudjunk teremteni

- fogalmazott a miniszter.

Cél Debrecen?

Az Index úgy tudja, hogy ez a nagy egyetemi város nem más mint Debrecen, amiről nemrég azt írtuk, hogy

A debreceni fejlődés mögött tehát láthatóan ott állt az egyetem a maga hatalmas forrásaival, de nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a várost mégiscsak az önkormányzat működteti, hiszen a megyeszékhely az elmúlt 20 évben erőközponttá vált a politika hathatós támogatásával.

Forrásaink szerint a Debrecenbe költöztetés tervéről a héten tájékoztatták személyes találkozó keretén belül a Magyar Természettudományi Múzeum vezetőségét, munkatársait, akik közt többségben vannak azok, akik nem igazán örülnek a vidékre költözésnek. Megkerestük ezzel kapcsolatban Korsós Zoltánt, a múzeum főigazgatóját, aki egyelőre azt a tájékoztatást adta, hogy bár valóban folynak erről egyeztető tárgyalások, még nem született végső döntés a múzeum Debrecenbe költöztetéséről.

Korsós érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy a költözés tartalmáról nem tud érdemi tájékoztatást adni, mivel "lényegében naponta változnak a feltételek és a körülmények". Arról, hogy például mikor, mekkora összegből valósulna meg a költözés, Korsós szerint meglehetősen korai bármit is nyilatkozni, egyelőre az egész Debrecenbe költözés egy olyan lehetőség, amivel jelenleg a kormány foglalkozik.

Emailben kétszer is megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amin belül elvileg a Kultúráért Felelős Államtitkárság foglalkozik a múzeumok ügyes-bajos dolgaival. (A Magyar Természettudományi Múzeum egyébként önállóan működő, önálló költségvetési keretből gazdálkodó központi költségvetési szerv, költségvetését az erőforrásminiszter állapítja meg és hagyja jóvá.) A következő kérdéseket tettük fel az EMMI-nek:

• Mikor várható a költözés?
• Milyen költségvetésből kell megvalósuljon a múzeum Debrecenbe vitele?
• Mikor, hogyan zajlottak a döntést előkészítő egyeztetések a múzeum vezetőségével?
• Milyen érvek hangzottak el a költözés mellett és ellen?
• Hogyan foglalt állást a múzeum vezetősége a költözés kérdésében?
• A múzeumnak több nagy gyűjteménye is van több külön épületben, ezek mindegyikét Debrecenbe költöztetik?
• Milyen tervek vannak a kiürítendő épületek további hasznosítására? Mi lesz például a Ludovika téri épület alatti klimatizált, kifejezetten a múzeumi gyűjtemények tárolására szolgáló, több emelet mély, nagy raktárakkal?
• Debrecenben hol jelölték ki a múzeum új helyét? Meglévő épületet adnak át e célra vagy új múzeumi létesítmény építése mellett döntöttek?

Ha kapunk válaszokat a minisztériumtól, közölni fogjuk azokat.

Több mint kétszáz év munkája

A Magyar Természettudományi Múzeum története 1802-ben kezdődött, amikor gróf Széchényi Ferenc felesége felajánlásából létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tára: gróf Festetics Julianna ásványgyűjteményéből nőtt ki kétszáz év alatt a MTTM. 1810-ben megalakult a Természetiek és Kézműtaniak Tára (Camera Naturae et Artis Productorum), az első őslénytani gyűjtemény 1811-ben érkezett, ugyanebben az évben vásárolták meg az első állattani gyűjteményt is. 1818-ban József nádor megvásárolta a tár számára Kitaibel Pál növénygyűjteményét, és a továbbiakban viszonylag gyors ütemben gyarapodtak a gyűjtemények, adományozás és vásárlás útján.

1933-ban részleges önállósággal megalakult az Országos Természettudományi Múzeum, de még mindig a Nemzeti Múzeum keretében, miközben a gyűjteményei teljesen kinőtték a Nemzeti Múzeumot, és több külső helyszínre kellett költöztetni azokat. A huszadik század második felére az egyre növekvő tudományos anyag, az egyre szerteágazóbb - őslénytani, állattani, növénytani, embertani – gyűjtemény szükségessé tette az önállósulást, a Nemzeti Múzeumból való végleges kiválást, nagyobb épületbe, raktárakba való költözést.

A II. világháború után az 1949-es múzeumi törvény kimondta ugyan, hogy önálló nemzeti múzeumnak kell tekinteni a Természettudományi Múzeumot, de lényegi lépés nem történt a múzeum gyűjteményeinek egyesítése felé. Az ötvenhatos harcok alatt aztán több találat is érte a Nemzeti Múzeumot, és ezzel drámai veszteség érte a Természettudományi Múzeumot: megsemmisült az Afrika-kiállítás, elpusztult az állattár, az ásványtár és az őslénytár egy része, valamint 100 ezer szakkönyv és különlenyomat.

Ötvenhat után megkettőzött erővel láttak neki a muzeológusok, szakértők, kutatók a megsemmisült gyűjtemény pótlásához, a még menthető műtárgyak restauráláshoz. A múzeum önállóvá válása végül 1994-ben következett be, egy akkori kormányhatározat a Ludovika épületegyüttesbe rendelte el a megalakuló Magyar Természettudományi Múzeum és hatalmas, jelenleg csaknem tízmilliós gyűjteményei elhelyezését. A Ludovika téri épületben található jelenleg a múzeum ásvány- és kőzettár, az embertani tár és az állattár. A múzeum többi gyűjteménye (így a már említett növénytár és a rovartár is) azonban továbbra is más épületekben maradt.