Palkovicsék szerint az MTA minden szükséges forrással és eszközzel rendelkezik a működéséhez
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Minden szükséges forrás és eszköz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendelkezésére áll ahhoz, hogy biztosítsa az akadémiai kutatóhálózat működését a folyamatban lévő átvilágítás lezárásáig, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint az érintett kutatóintézetek idei évre tervezett bevétele a költségvetési törvény értelmében 37,2 milliárd forint, ebből az ITM költségvetésében biztosított összeg mintegy 20 milliárd forint.
A tárcánál lévő keret terhére történik az illetmények finanszírozása havi részletekben előre, ennek éves szintre vetített összege a közterhekkel és további közvetlen forrásokkal együtt meghaladja a 17,5 milliárd forintot. Az érintett intézmények MTA által tervezett dologi kiadásainak éves összege hozzávetőleg 10 milliárd forint.
Ahogy írtuk, azzal, hogy Palkovics László innovációs és technológiai (ITM) miniszter január 1-től nem adja oda a törvény szerint az MTA-nak alaptámogatásként járó költségvetési pénzt, a kutatóintézetek lehetetlen helyzetbe kerültek: hiába van elegendő pénzügyi tartalékuk, ha betartják a törvényeket, nincs miből fizetni a rezsit – értesült az Index.
Az MTA és a kormány közötti hidegháború részeként Palkovics László ITM-miniszter január 1-től nem biztosítja az Akadémia kutatóközpontjainak működéséhez szükséges dologi költségeket
Az ITM szerint az MTA az intézményrendszer dologi kiadásait a források részbeni minisztériumhoz rendelésétől függetlenül is túlnyomórészt saját bevételeiből finanszírozná. Az ITM és az MTA között tavaly megszületett megállapodások alapján a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosított az idei feladatok ellátására.
Mint írják, az MTA gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások lehetőséget adnak arra, hogy az akadémia igénybe vegye az előző években biztosított, de fel nem használt forrásokat (maradvány). Az MTA 2018. évi várható maradványa több mint 30 milliárd forint, és ebből az összegből csak az uniós forrásból származó előlegekre igaz, hogy azokat átmenetileg sem lehet a juttatástól eltérő célra felhasználni.
Emellett az MTA fejezeti hatáskörben szükség szerint dönthet az egyes intézmények kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításról, és bármely más költségvetési szerv ajánlatkérőhöz hasonlóan az MTA is indíthat közbeszerzéseket feltételes eljárásként, anélkül, hogy azonnali fizetési kötelezettsége keletkezne.
Mindezek a feltételek teljes körű szabadságot biztosítanak az MTA számára ahhoz, hogy a zavartalan működéshez szükséges átmeneti forrásátrendezéseket, egyéb intézkedéseket saját hatáskörben végrehajthassa, a közbeszerzési eljárásokat az átvilágítás időszaka alatt megindíthassa, írja az ITM.
A közlemény szerint az MTA minden törvényes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy akár az idei költségvetése terhére, akár maradványából forrásokat megelőlegezzen, átcsoportosítson, feladatokat átmenetileg vagy tartósan finanszírozzon, és "minden ezzel ellenkező híresztelés a tények nem megfelelő ismeretéről, az azokat terjesztő hozzá nem értéséről vagy ártó szándékáról tanúskodik".
Hangsúlyozzák azt is, hogy az ITM a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújítására, hatékonyságának növelésére törekszik. A minisztérium szerint a 80 éve változatlan formában működő kutatóintézeti rendszer korszerűsítése a bevált nemzetközi gyakorlatok meghonosításával eredményesen végrehajtható, ehhez azonban minden érintett együttműködési hajlandóságára szükség van.
A kormányzati szándékok állandó félremagyarázása, a vélt vagy valós ellentétek kiélezése, alaptalan rágalmak köröztetése súlyos károkat okoz és további időveszteséggel jár, megnehezítve Magyarország mérhető versenyhátrányainak ledolgozását, a kedvező hazai adottságokban rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázását.