A védett élővilágban is kárt tesz az USA kormányzati leállása

December 22. óta áll az amerikai kormányhivatalok egy részének működése, miután a törvényhozók nem tudnak megegyezni a kormányzat működését biztosító 2019-es költségvetésről, aminek egyik vitatott tétele Donald Trump elnök mexikói határra tervezett, 5,7 milliárd dolláros határfala. Az Egyesült Államok történetének eddig leghosszabb, és ki tudja még meddig tartó kormányzati leállása komoly gazdasági károkat okoz az országnak (heti 1,2 milliárd dollárra becsülik ezt a szakértők), de az hogy a nem létfontosságú hivatalok, állami szervezetek dolgozóit átmenetileg fizetés nélküli szabadságra küldik közvetett, pénzben nem mérhető károkat is okoz.

Fontos kutatóintézetek, tudományos szervezetek kényszerülnek tevékenységük felfüggesztésére, és például a hatalmas ország egyedülálló természeti örökségére vigyázó nemzeti parkok is kritikus helyzetbe kerültek. Az utóbbi napok hírei szerint a kaliforniai Joshua Tree Nemzeti Park csak a kevés önkéntes áldozatos munkájára számíthat jelenleg, minimális – nyolc fő – a hadra fogható parkőrök száma és ennek kézzelfogható kárát látja a park. Megjelentek ugyanis olyanok, akik semmibe veszik a természetvédelmi terület értékeit, és barbár módon viselkedve okoznak sebeket a védett sivatagi élővilágnak.

A park illetékeseinek közlése szerint tucatnyi esetben fedezték fel, hogy ismeretlenek terepjáróikkal letértek a kijelölt utakról, és keresztbe-kasul autóztak a park sérülékeny területein. A károkat felmérő dolgozók egy helyen kivágott Joshua-fákat is találtak, amiket valakik kifejezetten azért döntöttek földre, hogy utat csináljanak autóiknak. A dzsipes randalírozás leginkább azért érthetetlen (vagy ahogy a Jalopnik fogalmaz: égbekiáltó köcsögség), mert a parkban is és a park közelében is vannak bőven kijelölt off-road útvonalak motorosoknak és autósoknak is, ahol bátran próbára lehet tenni a járművek és vezetőik tudását. 

A parkőrök több helyen is illegális táborozás nyomaira bukkantak, illetve találtak tiltott helyen táborozókat. Volt ahol levágták a park egyes területeit elzáró láncokat, vagy feltörték a lakatokat. Komoly gondot okoz mindezen k0vül az is, hogy rengeteg látogató nem viszi magával a szemetét, a pihenőhelyeket elönti a hulladék, sőt, mivel a mellékhelyiségek is zárva vannak, az emberi ürülék. A park vezetői döbbenten állnak a jelenség előtt: "soha nem láttunk még ilyen szintű zabolátlan táborozást". Civil szervezetek pár nappal ezelőtt azt kérték, hogy a belügyi illetékesek vizsgálják meg, hogy egyáltalán szabad-e nyitva tartani a látogatók előtt a nemzeti parkokat ilyen rendkívüli kormányzati helyzetben.

Hogy mit is tesznek tönkre egyes gátlástalan természetjárók (már ha ezt a szót lehet rájuk egyáltalán alkalmazni)? Az alábbi képek némi bepillantást engednek az 1936-ban alapított, 1994-ben nemzeti parkká nyilvánított természetvédelmi terület szépségeibe, az ott őshonos jellegzetes növényvilágba, geológiai csodáiba.