Eleonóra
-1 °C
12 °C

Palkovics szerint teljes a szélessávú lefedettség, de ez nem igaz

GettyImages-683325036
2019.02.11. 13:31

Palkovics László innovációs és technológiai minisztert nagyon félrevezethették. 

A kormány eleget tett a két évvel ezelőtti vállalásának, miszerint – ahol erre igény van – teljes szélessávú internet-lefedettséget biztosít 2018 végére.

- mondta Palkovics tavaly november 27-én a T-Systems Symposium konferencián, fent van az idézett részlet a kormany.hu oldalonEzzel arra utalt a miniszter, hogy a kormány az internetadó terve ellen tiltakozó óriási tüntetésre reagálva azt találta ki, hogy az EU-t megelőzve fogjuk teljesíteni az uniós célkitűzést, és 2020 helyett már 2018-ban az ország teljes területén elő lehet majd fizetni legalább 30 Mbps sebességű internetelérésre.   

A valóságban viszont azt látjuk, hogy Palkovics bejelentése után két hónappal sem teljes az állítólagos lefedettség, pedig igény az lenne rá. Eredetileg csak a zirci járásról tudtuk, hogy a kormány ígéretéhez képest késés van, ezért múlt héten megkértük olvasóinkat, hogy írják meg, mit tapasztalnak. Több tucat panaszos levelet kaptunk, néhol még január végén is arról adtak tájékoztatást az ügyfeleknek, hogy az előkészítő munkálatok zajlanak. Máshol még ennyit sem mondanak. 

Elvileg ott van mentőövként a 30 megabites mobil szélessáv, arra az esetre, ha nincs vezetékes megoldás. Ez viszont pont ott nem elérhető, ahol elindult ugyan, ám csúszik a vezetékes hálózat bővítése. Van olyan ügyfél, akit azzal pattintott le a mobilszolgáltató, hogy nem adhat neki SZIP Mobil előfizetéssel SIM-kártyát, mert a közeljövőben, valamikor 2019-ben megvalósul a fejlesztés.

Az ország szinte minden szegletében akadnak olyan körzetek, ahol az ígért 30 Mbps letöltési sebességű hálózat nem épült ki, és még mindig előfordul, hogy 1-10 megabit a maximum.

Pátyon. Csehbányán. Pápa melletti falvakban. Ajkán. Sajókeresztúron. Ceglédnél. Vászolyon. Tordason. Magyarteleken. Salgótarján egyes városrészeiben. Pusztaszabolcson. Kecskemét külvárosában. Szolnokon többfelé. Nyírtelken. A bácsalmási járásban. A körmendi járásban. Sukorón. Etyeken.

Többen szolgáltatót is említettek, és az a kép rajzolódott ki előttünk, hogy az állami tulajdonú MVM NET lehet elsősorban vastagon érintett. A megkeresésünkre elmondták az alábbiakat:

Jelenleg folyamatban van a kiviteli tervek engedélyeztetési eljárása. 2019 nyarán kezdődhet meg a konkrét fizikai kivitelezés valamennyi, általunk elnyert járásban, melyek a következők: Bajai, Keszthelyi, Körmendi, Balassagyarmati, Pásztói, Devecseri, Sümegi, Gyöngyösi, Mórahalmi, Celldömölki, Pápai, Békéscsabai és Kaposvári járás. A Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságától (Irányító Hatóságtól) kapott engedély értelmében, a fejlesztések kiépítésének határideje 2020. szeptember 30. Az MVM NET valamennyijárásban a határidőre történő teljesítés érdekében szükséges ütemezés szerint végzi el a kivitelezéseket, amely befejezése után elindítja a szolgáltatásnyújtást.

Ez összesen 13 járás, amire az MVM NET közel nyolcmilliárd forint támogatást kapott, és a hálózatépítés teljes költsége tízmilliárd forint környékén várható.

60 ezer háztartás és 3 ezer cég várhat a gyors netre még majdnem két évet

Egy korábbi beszámolóban legalábbis ez a szám szerepelt a Bitport nevű szaklapban. A fejlesztéseknek azonban sokkal nagyobb a volumene, kalkulációink alapján több százezer háztartás (akár félmillió állampolgár) életére lesz hatással, hogy a MVM a munkálatok során a felhordóhálózati kapacitásokat is bővíti. Ez a hálózati szakasz ugyanis egész településeket csatlakoztat rá az országos gerinchálózatra, és ez nem úgy működik, hogy csak a SZIP-es háztartások profitálnak majd belőle.

És akkor még csak az MVM NET késlekedéséről volt szó, amely ezzel a lendülettel szállna be a lakossági értékesítésbe. Még a nagy tapasztalattal rendelkezőknek is kihívást jelent a SZIP. Az általunk ismert területeken a Diginek van elmaradása a hálózat kiépítésével, de a tőkeerős Telekom sem végzett maradéktalanul a fejlesztéseivel, pedig eredetileg ők is azt jósolták (pdf), hogy mindegyik projektjüket befejezi legkésőbb 2018 végére.

Valaki elfelejtette összehangolni az állami intézményt vezető Palkovics László beszédét az állami tulajdonú MVM NET által ismert tényekkel? Az még izgalmasabb, hogy az MVM NET a weboldalán pont november 27-én tette közzé a késéssel kapcsolatos hírt, Összehangolt hálózatfejlesztések az MVM NET-nél címen. Nem verték nagy dobra, hogy a Szupergyors Internetről van mondanivalójuk.

így építsük a kormány ígéretére a munkánkat?

Lehet azon poénkodni, hogy a gyors net úgyis csak facebookozásra vagy filmezésre jó, de eközben a gazdasági tárcánál hétről hétre azon pörögnek, hogy sok ezer magyar kkv-t meggyőzzenek a digitalizáció előnyeiről. Amihez a gyors internetelérés lenne a minimum.

Látható az adatokból, hogy az érintett területeken több ezer vállalkozást érint a SZIP késlekedése. Sok visszajelzést kaptunk arról, hogy egyesek megpróbálnak eldugott vidéki falvakból digitális munkát végezni, programozóként, kreatív dolgozóként fővárosi cégeknek szállítanak, és olyanok is akadnak, akik nem elköltöznek Nyugat-Európába, hanem vidékről dolgoznak be külföldi megrendelőknek. Lássuk be, van előnye annak, ha nem az elszállt budapesti ingatlanárak terhével kell belevágni egy vállalkozásba. Ha viszont nincs megfelelő nethozzáférés, az megnehezíti a munkát, és ennek a kormány sok más politikai célja láthatja kárát.

Mesélne arról, hogy a napi munkában - akár vállalatnál, akár otthon dolgozik - miben jelent hátrányt a lassú netkapcsolat?
Írjon a tothbalazs@mail.index.hu címre!

Csúszunk le a csúcsról

Az uniós tagállamok körében évről évre elvégeznek felméréseket, hogy lássuk, ki hol áll a digitális fejlettségben - ez a DESI jelentés. A 2018-as verzióban az áll, hogy hazánk minden tényezőt összesítve a 23. helyre csúszott vissza az előző évi 22. helyről.

vezetékes szélessávú lefedettségben csak tartani tudtuk a 22. helyet.

Jól mutatja az SZIP iránti igényeket, hogy egyre több háztartás tényleg előfizet legalább 30 megabites szolgáltatásra. 2017-ben már 49 százalék ilyen kapcsolaton netezett, míg a 2016-ban még csak 40 százalék. Ez viszont éppen arra volt elegendő, hogy tartsuk a lépést az egész EU-ban jellemző trenddel, és megtartsuk az átlagnál jobb 10. helyezésünket, javítani nem tudtunk rajta. A szupergyors, legalább 100 megabites hozzáférések terén a 7. helyet tartjuk évek óta. Az uniós jelentés magyarázata szerint elsősorban az ár, a jelentősen csökkentett áfa járult hozzá ahhoz, hogy az előfizetők jobb díjcsomagokra, nagyobb sebességre fizetnek elő.

Óriási a tét, hiszen az internetezés területén megvan az esélyünk rá, hogy ne csak felzárkózzunk az uniós mezőnyhöz, hanem Magyarország legyen a legjobbak egyike. Ehhez viszont nem elég nagyokat ígérni, kézben kell tartani a gyeplőt, és hajtani kell előre a fejlesztéseket.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) péntek délelőttre ígért nekünk válaszokat az elmúlt másfél hónapban nekik elküldött kérdéseinkre a Szupergyors Internet Programmal kapcsolatban. Bár a kérdéseinkre válaszokat nem kaptuk, péntek reggel váratlanul megjelent egy írás a Magyar Nemzetre átnevezett Magyar Időkben, amiben a tárca államtitkára részletezi az ITM újabb ígéreteit, és azt, hogy mennyire csodálatosan bővül a hazai szélessávú lefedettség. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!