Körbevették az MTA épületét a tüntetők

„Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!" – ezzel a jelszóval szervezett kedd kora délutánra élőláncos demonstrációt a Magyar Tudományos Akadémia köré az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A kormányellenes tüntetéshez kissé furcsának, korainak tűnő időpont nem véletlen: kedd délután fél háromtól ülésezik az MTA elnöksége, és a demonstrációval egy időben sorsdöntő határozat születik majd az épület falai közt – ekkor dől el, hogy az MTA aláveti-e magát az úgynevezett Palkovics-tervnek, amivel hosszú időre meghatározhatja a magyar tudomány jövőjét.

Az Index élőben közvetíti a tüntetést a Facebook-oldalán:

Fél 2-kor nagyjából 1500-2000 ember lehetett a Széchenyi téren. Az emberek táblákkal, dobokkal, hangkeltő eszközökkel gyülekeztek a színpad mögött. „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” – volt olvasható egy Széchenyi-idézet az egyik tüntető tábláján. Az összegyűltek azt skandálták, hogy

szabad Akadémiát!

Tudományellenes hadjárat folyik

A beszédek fél 2-kor kezdődtek, elsőként Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA egykori főtitkárhelyettese lépett színpadra. Beszédében kiemelte: tévhit, hogy a magyar kutatók nincsenek versenyhelyzetben. A kutatók egymással versenyeznek, Palkovics és a minisztérium intézkedésével arra kényszerítenék a magyar kutatókat, hogy amputált lábbal versenyezzenek. Szerinte ha csak az alkalmazott kutatásokra helyeznék a hangsúlyt, az beláthatatlan következményekkel járna.

El a hivatalnoki kezekkel!

Kenesei István nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének korábbi igazgatója arról beszélt, hogy az MTA kutatóhálózata veszélyben van, és ezért szükséges felemelni a hangot. Szerinte a kormány azon vádja, hogy nem hatékony a kutatói hálózat, konkrétan nem igaz, mert minden évben elkészítik a beszámolóikat a kormánynak, illetve a parlamentnek, és eddig nem volt olyan év, hogy azokat ne egyhangúlag fogadták volna el. „Ha gond van a kutatói hálózatokkal, akkor eddig miért nem szóltak róla?!” – tette fel a kérdést.

Azt mondta, hogy a demokráciát a fékek és ellensúlyok egysége határozza meg, viszont a tudomány világában nincs erre szükség, a tudományos kutatásokat nem kell fékekkel és ellensúlyokkal szabályozni, márpedig a kormány most erre készül. Szerinte van egy mesterterv a tudományellenes hadjárat mögött, az utolsó előtti lépés a CEU elüldözése volt.

Az akkori tüntetéseken feltűntek azok a táblák, hogy „Most a CEU, ki a következő?", és mi lettünk a következők

– mondta Kenesei, mire hatalmas pfujjolással reagált a tömeg. 

Szilágyi Adrienn történész, az MTA posztdoktori kutatója a tudományos közösség felől közelítette a Palkovics-terv kritikáját. Szerinte bár különféle tudományterületek különféle kutatóiról van szó, ez nem elválasztja a kutatókat, hanem összeköti őket a tudományos kíváncsiság mentén. Ezért nyugtalanítóak az egyes kutatóműhelyek, közgyűjtemények elleni támadások. A tudományos közösségen belül a generációk közössége is fontos számukra, és most a kormányzati terv megbomlasztaná ezt a generációs közösséget.

Ha elveszik a kutatóhálózatot az MTA-tól, akkor ezzel megszűnik a tudás átadásának lehetősége is. Kénytelenek vagyunk a politikával szemben konfliktust vállalni, és ezért állt ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Palkovics-terv ellen

– mondta Szilágyi, akinek mondatait hatalmas taps fogadta.

Többször körbeérte a tömeg az Akadémia épületét

Ezután, nagyjából negyed 3-kor kijött Lovász László, az MTA elnöke az épületből, és átvette az ADF petícióját, majd visszament az elnökségi ülésre.

A beszédek után a szervezők kérésére a résztvevők egy-egy olyan könyvet emeltek a magasba, ami megjeleníti számukra a magyar tudományt. Az akcióból egy nagy közös, könyves csoportkép készült.

Fél 3 után a szervezők bejelentették, hogy kezdődik az épület élőlánccal való körbefogása, ami azt szimbolizálja, hogy nem engedik az MTA függetlenségének elvételét. A tüntetők annyian voltak, hogy több sorban állva is körbe tudták vonni az épületet. Nemcsak a járdán álltak, hanem az úttesten is, a rendőrök vigyáztak rájuk, hogy ne essenek a villamos elé, aminek a forgalmát nem állították le. A tüntetők között ott volt számos közéleti szereplő és politikus is, így Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt, Lendvai Ildikó és Mellár Tamás is.

A tömeg azt skandálta, hogy

Ne szavazd meg! Szabad akadémiát! Szabad ország, szabad egyetem!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Attila Karoly Nagy (@scanzen) által megosztott bejegyzés, Febr 12., 2019, időpont: 5:57 (PST időzóna szerint)

A szervezők 15 óra után jelentették be az élőlánc végét, a tüntetők ezután elénekelték a Himnuszt. A szervezők információi szerint az MTA elnökségi ülése estébe nyúlóan fog tartani, nagyjából 7 órakor lehet vége, amit ez a rendezvény már nem vár meg. A szervezők szerint 16 óráig van területfoglalásuk a helyszínre, de a hivatalos demonstráció 3-kor véget ért. 

A tömeg nagy része ezután elhagyta a Széchenyi teret, de fél 4-kor még párszázan kitartottak. Ekkor fél tucatnyi ember elindult az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fő utcai épülete elé demonstrálni, de nem sokan követték őket, így inkább visszafordultak. Háromnegyed 4-kor még nagyjából 30 ember álldogált az MTA előtt, ahol addigra a színpadot is szétszedték.

Hasonló élőláncos tüntetés volt 2017 áprilisában a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai főépületénél, azután, hogy a parlament elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, vagyis az egyetem működését ellehetetlenítő CEU-törvényt.

A budapesti tüntetéssel egyidőben Kolozsváron is tüntettek a magyar konzulátusnál az MTA körüli bizonytalanság miatt, írja az MTI. A száz résztvevő, főként magyar oktatók és kutatók a felhívásnak megfelelően könyvvel a kezében fejezte ki szolidaritását a kutatókkal. A néma tüntetés után Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalom szakos professzora újságíróknak elmondta, nem tartja jónak az MTA kutatási intézményrendszerének a tervezett átalakítását. Úgy vélte: nem jó elvenni a fiatalok kedvét attól, hogy Magyarországon maradjanak, és ott folytassák a kutatásaikat.

Minden idők legfontosabb döntése lesz az MTA-ról

A demonstráció szervezői korábban úgy fogalmaztak, kedden fog döntés születni arról, hogy az MTA aláveti-e magát a Palkovics-tervnek, elfogadja-e a kutatóhálózat szétverésére irányuló kormányzati szándékot ellenállás nélkül.

Mint írták,

ez talán minden idők egyik legfontosabb döntése az MTA történetében, a döntéshozók felelőssége óriási, a döntés maga borzasztó nehéz, a helyzet pedig drámai. Ezért muszáj kora délután összegyűlnünk és kimutatnunk szolidaritásunkat, illetve nyilvánvalóvá tennünk, hogy a magyar tudomány ügye, az Akadémia ügye közös ügyünk. Hagyjuk-e hogy az MTA egy jelentéktelen tudósklubbá silányuljon, vagy megvédjük az ország legfontosabb kutatóintézeti hálózatát?

A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány közötti feszültségről folyamatosan és részletesen beszámol az Index. Az MTA és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közti harc legutóbbi állomásáról február 8-án írtunk, akkor derült ki ugyanis, hogy Palkovics nem hajlandó érdemi kompromisszumot kötni, és minden eddiginél radikálisabb lépésre készül: teljesen elvenné a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit, úgy, hogy az önállóvá tett intézethálózati rendszer működésére az MTA vezetése, a köztestület semmilyen közvetlen befolyással nem lehet. Ezzel Palkovics gyakorlatilag a kutatóintézeti vezetőknek üzent, érzékeltetve, hogy nincs érdemi mozgásterük, mindenképpen keresztülviszi az akaratát – kiüresíti az MTA-t.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index