Új emberfaj fosszíliáit találták meg a Fülöp-szigeteken
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján – írja az MTI.
Fogfosszíliák a Callao barlangból
Fotó: Handout
A kutatók a Nature szakfolyóiratban publikálták az eredményeiket, ahol tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigeteki Luzon szigetének északi részén találták meg a maradványokat, Homo luzonsensisnek nevezték el az új fajt. A kutatók nem teljes csontvázakat találtak, összesen
- hét fog,
- két kézcsont,
- három lábcsont
- és egy combcsont került elő.
Ezek alapján két felnőtt és egy fiatal egyed maradványait azonosították és bár nem tudtak DNS-t kivonni a fosszíliákból, azt megállapították, hogy 67 és 50 ezer közöttire tehető az életkoruk. Az apró fogakból kiderült, hogy a luzoni ember alacsonyabb lehetett még az általában hobbitként hivatkozott floresi embernél is, amivel egy időben élt, de a paleontológusok szerint egyébként valószínűleg semmilyen kapcsolatban nem állt.
Kiderült emellett az is, hogy az új emberfajnak görbe volt a lábujja, ami leginkább a még ennél is sokkal régebben élt Australopithecusra hasonlít. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a faj két lábon járt és fára is mászott, a kutatók szerint pedig jó eséllyel azért jelenhetett meg újra ez az ősi tulajdonság, mert a luzoni ember egy külvilágtól elzárt szigeten élt.
Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a luzoni ember és a hobbit korábban rajzottak ki Afrikából a Homo erectusnál, vagy olyan leszármazottak, akik később mentek össze és fejlesztettek ki új tulajdonságokat, ahogy azt sem, hogy hogy kerültek Luzon szigetére. Ez a sziget sosem kapcsolódott a szárazföldhöz, így az egyik lehetőség, hogy szándékosan hajóztak oda, a másik pedig az, hogy egy természeti katasztrófa, például egy cunami miatt kerültek át ide nagy számban.
Sok kutató szerint ez utóbbinak van nagyobb esélye, mert úgy gondolják, hogy a Homo erectus sem volt elég értelmes ahhoz, hogy szándékosan keljen át a tengeren, de mivel egyre több szigeteken élő kolónia kerül elő, ez az elmélet megdőlni látszik. Az egyelőre biztos, hogy sok a nyitott kérdés, azt sem lehet például megmondani, hogy a Homo sapiens terjedése szerepet játszhatott-e a faj eltűnésében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
