Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Újabb 410 milliót kap a láthatatlan Magyarságkutató

2019.05.08. 18:36

410 millió forintot adott a Palkovics László minisztériuma alá tartozó NKFIH Káslerék Magyarságkutató intézetének különféle kutatásokra. A nem utolsó sorban a magyar őstörténet megújítására létrehozott kormányzati kutatóintézet többek között a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálatára, a magyar etnogenezis molekuláris antropológiai kutatására és a késő avar korra kapott jelentősebb összeget. A Kásler Miklós EMMI-miniszter által személyesen is patronált magyarságkutatások jelentős vitákat váltottak ki korábban a régészek, történészek, genetikusok között, különösen, hogy Kásler tudománytalan következtetéseket vont le az eredményekből, azt állítva, hogy az adatok a finnugor származást cáfolják.

A Magyarságkutató intézet formálisan januárban állt fel 800 milliós költségvetéssel, egyelőre azonban nem lehet tudni tényleges tevékenységéről. Egy történész-levéltáros kommentárja szerint „jelenleg nincs se honlapja, se bármilyen elérhető információ róla. Nem tudjuk kik a kutatói, milyen szakmai kvalitásokkal rendelkeznek, milyen eredményeket értek el, mik a kutatási terveik, milyen programokat, rendezvényeket, kiadványokat terveznek közreadni. Ezt a teljesen láthatatlan tevékenységet azonban immár 1,2 milliárd forinttal támogatja közpénzen a magyar állam.”

Ezek után szeretném azt az egyszerű kérdést feltenni: Kinek a működése és a működésére fordított közpénz elköltése átláthatatlan?

– kérdezi, felidézve, hogy az elmúlt hónapokban Palkovics László egyik érve az volt az MTA kutatóintézeti hálózatának elvétele mellett, hogy annak működése, a működésére fordított közpénz elköltése nem átlátható.

A Magyarságkutatónak adott pénz csak az egyik eleme annak a döntésnek, ami kedden jelent meg az NKFIH honlapján. A Pálinkás József leváltása után Palkovics érdekkörébe került innovációs hivatal összesen 14,6 milliárd forintot osztott ki az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program keretében állami kutatóintézeteknek és egyetemeknek.

Palkovics korábban ebből a pénzből akarta finanszírozni az akadémiai kutatóintézeteket is, azzal fenyegetve őket, hogy alapfinanszírozás helyett csak pályázatokból kellene működniük. Érdemi pályázati rendszert azonban nem alakítottak ki, ehelyett az intézeteknek néhány oldalas összefoglalókat kellett volna leadniuk a minisztériumnak, hogy a saját alapműködésükre jelentsenek be igényt, olyan más intézményekkel versenyezve (kormányzati kutatóintézetek, mint például a Magyarságkutató, illetve egyetemek), amelyeknél ez biztosított, és csak pluszforrásokért indultak ebben a szisztémában. Mivel azonban Palkovicsék visszatartották az akadémiai kutatóintézetek 2019-es alapköltségvetését (azóta az első félévet kifizették, a második hat hónap működését azonban továbbra sem), az MTA vezetése nem járult hozzá a pályázatok beadásához.

Az egyetemi-kutatási szférában az elmúlt hónapokban sok helyről lehetett hallani, hogy a minisztérium a nem akadémiai intézmények erősítése és/vagy az akadémiaiak gyengítése érdekében erősen képviselte, hogy például az egyetemek nyújtsanak be igényeket. A közel 15 milliárdos összegnek természetesen lesz helye a magyar kutatási szférában, az elosztás módját azonban többen bírálják. A négy kiemelt területet a minisztérium határozta meg, a szakértői bizottságok tagjait és elnökeit pedig Palkovics László kérte fel. A pályázó intézmények közül a legnagyobb összeget, 2 milliárd forintot az államilag egyébként is erősen támogatott Debreceni Egyetem kapja.

A tématerületi kiválósági program nyertesei és az összegek az NKFIH oldalán böngészhetők.