Jácint
13 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Közös kutatási programot indít a szegedi és a prágai szuperlézerközpont

2019.07.16. 08:47

Közös nemzetközi, úgynevezett Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot (ERIC) hoz létre a prágai és a szegedi szuperlézerközpont, hogy a tudományos kutatásokban jobban kihasználhassák a két kutatóközpont kapacitásait és lehetőségeit – írja az MTI.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Prágában tárgyalásokat folytatott Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettessel, ipari és kereskedelmi miniszterrel. A megbeszéléseket követően elmondta:

Megállapodtunk, hogy létrehozzuk az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumot, amely az elképzeléseink szerint várhatóan 2020 januárjában kezd el működni. Számolunk azzal, hogy később más országok is csatlakoznak a projekthez.

Palkovics László szerint elsőként Olaszország csatlakozása várható, és több más ország – például Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – szintén érdeklődik az ERIC iránt.

A miniszter prágai tárgyalásai után látogatott el a cseh főváros melletti Dolní Brezanyban lévő ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központba. Az ELI Beamlines a Cseh Tudományos Akadémia Fizikaintézetének része, a szuperlézerrendszert az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban készítették. Az ELI nemzetközi kutatóközpont többi eleme Magyarországon (Szeged) és Romániában (Bukarest) működik.

Kritikák kereszttüzében a szegedi központ

A szegedi ELI-ALPS kutatóintézet működésével kapcsolatban több kutató is komoly kritikákat fogalmazott meg: a 80 milliárd forintos beruházással megvalósult lézerközpont nemzetközi boardjának három tagja mondott le márciusban, miután a magyar kormány szerintük a tudományos életet megkerülve hozott politikai döntést egy 20 milliárdos gigaprojektről. Az előzmény egy vezetőváltás, egy összeférhetetlenségi kérdéseket felvető átvilágítás és Palkovicsék döntése, hogy a magyar tudományban óriásinak számító összeget adnak két témára, egy nukleárishulladék-átalakítási és az inkább még kísérleti fázisban lévő molekuláris ujjlenyomat projektre.

A kritikákra Palkovicsinterjúban reagált az Indexnek, a vádakat cáfolta, és szerinte a magyar kutatók eleve nem hittek a projektben, és a beindulása után se használják ki eléggé a lehetőségeit. Erre pedig a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak egy csoportja válaszolt, szerintük a szegedi központban a nemzetközi együttműködés helyett a provincializmus lett a meghatározó, a projekt szinte kizárólag a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló helyi tudósok kezében maradt. Palkovics ezekre a vádakra érdemben nem reagált újra, szerinte ezek csak névtelen üzengetések.