A Facebook dolgozói tiltakoznak, amiért a cég hagyja hazudni a politikusokat

A Facebook több mint 250 alkalmazottja írt alá egy cégen belüli fórumon látható nyílt levelet, amelyet Mark Zuckerberg cégvezérnek és a cég más vezetőinek címeztek, és azt a közelmúltbeli döntést kritizálják benne, amely szerint a Facebook nem ellenőrzi a politikusok által fizetett hirdetések tartalmát a platformján, így azok akár egyértelmű hazugságokat is tartalmazhatnak – írja a New York Times.

A lapnak névtelenül hárman is megerősítették, hogy a levél már két hete látható a Facebook Workplace nevű üzleti kommunikációs platformon, amelyet maga a Facebook is használ a belső kommunikációjához. Bár a 250 fő eltörpül a cég 35 ezres állományához képest, a levél jelzi, hogy a cég önfelmentő álláspontja a politikai hirdetések kapcsán nemcsak kívülről von maga után sok kritikát, de belül is szült elégedetlenséget.

A Facebook az elmúlt hetekben politikusoktól és civil szervezetektől is több támadást kapott, amiért úgy döntöttek, hogy szinte bármit megengednek a politikusoknak a hirdetésekben. Egy konkrét esetben is támadás érte ezt az irányelvet, amikor Donald Trump amerikai elnök csapata közzétett egy valótlanságokat tartalmazó hirdetést Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiránsról, de a cég nem volt hajlandó letiltani. Ezután egy másik demokrata jelölt, a Facebookot amúgy is előszeretettel támadó Elizabeth Warren az irányelv tesztelésére feladott egy hirdetést, amelyben azt a nyilvánvaló valótlanságot állította, hogy Zuckerberg és a Facebook Trump kampányát támogatta.

Zuckerberg azonban megvédte az új megközelítést, azzal érvelt, hogy mindennél fontosabbnak tartják a szólásszabadságot, amúgy sem tisztjük cenzúrázni, ráadásul ez a gyakorlat jóval közelebb áll a tévék és más hagyományos médiumok gyakorlatához, amelyek szintén nem szűrik, törvényi kötelezettségükből adódóan nem is szűrhetik a politikai hirdetéseket tartalmi alapon.

A levélírók szerint viszont a döntés veszélyezteti azokat az értékeket, amelyek mentén a Facebook működik, ezért erősen ellenzik ezt az irányelvet. Szerintük az nem a szólásszabadságot védi, hanem lehetővé teszi a politikusoknak, hogy fegyverként használják a platformot, és olyanokra célozzák a valótlanságra épülő üzeneteiket, akik azt hiszik, megbízhatnak a politikusok hirdetéseinek valóságtartalmában. Szerintük lehetne olyan megoldásokat bevezetni, amelyek valóban védik a szólásszabadságot, de egyúttal a saját felhasználóikat is, például a politikai hirdetések megjelenésének vizuális elkülönítésével, az ilyen hirdetések célozhatóságának korlátozásával, illetve az egy-egy politikus által hirdetésekre költhető pénz keretek közé szorításával.