Az amerikai külügyminiszter egy egész ország meghekkelésével vádolta meg az orosz hírszerzést
Ritka egyenességgel fogalmazott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csütörtöki közleményében, melyben
nyilvánosan az orosz katonai hírszerzést tette felelőssé azért, hogy tavaly ősszel lényegében az egész grúz internet leállt egy hekkertámadás következtében.
A kaukázusi köztársaság a Szovjetuniótól való függetlensége óta igyekszik távolodni az orosz érdekszférától, és szorosabb partnerséget kialakítani a NATO-val. Azonban ahogy a Grúzia stratégiai helyzetét bemutató cikkünkből is kiderül, a katonai szövetség befagyasztotta a folyamatot, mert katonailag képtelen lenne megvédeni az országot egy orosz inváziótól (Oroszország 2008-ban négy nap alatt megsemmisítette a grúz haderő nagy részét). Ennek ellenére Grúzia a moszkvai hibrid hadviselés fogásainak állandó gyakorlóterepeként funkcionál. Tavaly ősszel az orosz katonai hírszerzés (GRU) műveletének köszönhetően több ezer kormányzati weboldal bénult meg, és két tévécsatorna adása is leállt. Pompeo szerint
ez az akció ellentmond Oroszország állításának, miszerint felelős szereplőként viselkedik a kibertérben.
Ez a bejelentés volt az első alkalom, amikor az Egyesült Államok egyértelműen kijelentette, a GRU áll a Sandworm hekkercsoport mögött, mely a 2018-as phjongcshangi téli olimpia informatikai rendszere elleni hiperszofisztikált hekkertámadást végrehajtotta.
Mike Pompeo
Fotó: Win McNamee / Getty Images Hungary
Azonban nem véletlen, hogy az amerikai kormányzat pont most igyekszik növelni a nyomást Oroszországra. Hiszen már zajlik az amerikai elnökválasztás, és a Fehér Ház igyekszik elkerülni a 2016-os eseteket, mely során a Demokrata Párt szervereit szintén a GRU-hoz köthető hekkerek törték fel, és szivárogtattak ki róla a választási kampányban is szerepet játszó adatokat. Annak ellenére, hogy az orosz beavatkozás négy évvel ezelőtt Donald Trump kezére játszott, és az elnök azóta is allergiás arra, ha ezt a tényt valaki felemlegeti előtte, a kiberhadviselésért felelős parancsnokság már a 2018-as félidős törvényhozási választások idején is egy sor orosz kiberhadműveleti terepre – például Montenegróba vagy Ukrajnába – delegált szakértőket, hogy ott helyben vegyék fel a harcot az orosz kiberbefolyás ellen. A 2020-as kampányban eddig nem került nyilvánosságra olyan kibertámadás, mely a választásokat bonyolító – és tagállamonként eltérő – informatikai rendszerek ellen irányult volna (az iowai demokrata előválasztás informatikai rendszerének bedőlése sem köthető külső beavatkozáshoz).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
