Klotild
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Ha van rajtad maszk, az a baj, ha nincs, az a baj

DSOKI20200327011
2020.03.30. 13:19

A maszkviselés kérdése az elmúlt napokban központi téma lett a magyar közbeszédben, teljesen megosztotta nemcsak a társadalmat, de a szakembereket is. Ha valaki kilép az utcára, vagy azért kap rosszalló pillantásokat, mert nincs rajta maszk, vagy azért, mert maszkot hord, és így nem jut elég az egészségügyi dolgozóknak. Hogy kinek van igaza? Tulajdonképpen mindkét oldalnak. A maszkmegszégyenítés (amikor az is baj ha van maszk, és az is baj, ha nincs) új társadalmi jelenség, nemcsak nálunk, hanem szinte az egész világon.

A maszk önmagában nem véd a vírus ellen. Egyik sem. Csak akkor hatékony, ha megfelelően használják, és a használója gyakran mos kezet szappanos vízzel, vagy alkoholos fertőtlenítőt használ.

A fő irány, amit egyébként az Egészségügyi Világszervezet is hirdet az oldalán, és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) is ezen az állásponton van, hogy maszkot egészséges embereknek nem kell viselniük, csak annak, aki olyan emberrel találkozik, akinél felmerül a fertőzöttség veszélye, vagy ha valaki köhög és tüsszög. Az NNK és Emberi Erőforrások Minisztériuma közös plakáton hirdeti az utasítást, miszerint

„Ne viseljen maszkot, ha nem beteg!”

A plakáton sokak felháborodtak, a Facebook-posztjuk el is tűnt az oldalról, aztán múlt csütörtökön Müller Cecília országos tisztifőorvos a maszkhelyzet tisztázását ígérte, majd arról beszélt, hogy maszkot csak az viseljen, akinek feltétlenül szükséges. De ha valaki abban érzi magát biztonságban, vegye fel, de helyesen.

A másik oldal ezzel szemben azt mondja, hogy jó, ha van valamilyen maszk az emberen, vagy legalább valamivel eltakarja az arcát. Álláspontjukat arra alapozzák, hogy mára minden szakember a lehető legnagyobb egyetértésben mondja, hogy akkor is fertőzhet valaki, ha tünetmentes, azaz még egyet sem köhintett vagy tüsszentett – vagyis nem tudja magáról senki megmondani biztosan, hogy egészséges, vagy sem. 

Ha egy általános igazságot el tudunk mondani azon túl, hogy a maszk önmagában nem véd, és amiben mindkét oldal egyetért, az az, hogy

a kormány kijárási korlátozását mindenki tartsa be, és csak akkor menjen ki a lakásából, ha feltétlenül szükséges. Elengedhetetlen fontosságú a távolságtartás, azaz másfél méteres távolságot tartson a többi embertől.

Mik a maszkmentes oldal érvei?

Leginkább az, hogy a maszk hamis biztonságérzetet ad. Sem a sebészeti maszk, sem a védőmaszk nem ad teljes védelmet a cseppekben terjedő vírusokkal szemben, egy házilag varrt maszk pedig pláne nem szűri ki a vírus méretű részecskéket. Arról pedig teljesen eltereli a figyelmet, hogy ezek a vírusok felületeken is megmaradnak és fertőzhetnek. 

Gondot okozhat, hogy az átlagemberek nem tudják megfelelően használni a maszkot. Úgy hordják, hogy az nem védi megfelelően az orrot és a szájat, illetve szakszerűtlenül veszik fel és le. Egy rosszul felhelyezett maszk pont azt eredményezi, hogy a szokásosnál is többet nyúlkál az ember az arcához – pedig pont ennek elkerülése lenne a cél.

Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy az egyszer használatos maszkoknak nem véletlenül van a nevében az, hogy egyszer lehet őket használni. Ezek olyan anyagból készülnek, amik egy idő után elvesztik a légáteresztő képességüket, átnedvesednek, és így sokkal kisebb védelmet biztosítanak. A fertőtlenítésük nem ajánlatos, mert további fertőzésveszélyt rejthet magában, használat után ki kell őket dobni.

Azt is szokás felhozni ellenérvként, hogy a házibarkácsban készült vészmegoldások jelentős része senkit nem véd, mert a maszk nem illeszkedik az archoz, vagy nem takarja megfelelően az orrot és a szájat. Nagyjából annyi az értelme, mintha egy sálat vagy kendőt kötne a szája és az orra elé az ember. 

Az orvosi maszkokra viszont nagy szükség van az egészségügyben. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) álláspontja szerint a központi ellátó szerv feladata, hogy békeidőben és járványügyi helyzetben is megfelelő felszereléssel lássa el az egészségügyi dolgozókat. A szükséges maszkokat a központi ellátó szervnek kell biztosítania, ami nem versenyezhet a már piacra került, lakosság számára megvásárolható készletekkel. A kamara javaslata szerint a kormánynak lehetősége van (rendeletek alapján) az orvosi maszkok gyártását kontrollálni és kötelezni a gyártókat arra, hogy a termékeiket az egészségügyi finanszírozónak adják el, ne pedig a lakossági viszonteladóknak.

Mások szerint kell maszk, de nem mindegy, hogy milyen

Többek között a Magyar Orvosi Kamara is azt az álláspontot támogatja, hogy a maszkviselés megfelelő körültekintéssel jó ötlet.

Mivel a tömeges fertőződések időszakának küszöbén állunk, álláspontunk szerint mindenkinek érdemes maszkot hordania közterületen, tömegközlekedés közben vagy bármilyen szituációban, amikor nagyobb számban emberekkel kerülhet kontaktusba. Azonban megkülönböztetjük azt, hogy milyen maszkot érdemes hordani

– írták megkeresésünkre.

Vagyis nem mindegy, hogy kinek milyen maszkot érdemes hordani. A javaslat szerint a következőkre érdemes odafigyelni:

  • Akinek nincs tünete, és feltétlenül közterületre vagy emberek közé kell mennie, az hordhat szövetmaszkot is.
  • Akinek enyhe tünetei vannak, vagyis folyik az orra, köhög, tüsszög, esetleg láza, az elsősorban ne menjen az utcára, de ha mégis mindenképpen elkerülhetetlen, akkor orvosi maszkot viseljen.
  • Aki tünetes beteget ápol otthonában, és mindenképpen szükséges, hogy elhagyja az otthonát, az is orvosi maszkot viseljen.
  • Arra azonban mindenki figyeljen, hogy csak annyi orvosi maszkot vásároljon, amennyire feltétlenül szüksége van, és bármilyen maszkról is van szó, azt mindig körültekintően kell viselni.

Mik az érvek a maszkviselés mellett?

Az orvosi maszk és a szövetmaszk nem szűri ki a jelenlegi járványt okozó új koronavírus méretű cseppeket, azonban tudják csökkenteni az esetlegesen bejutó vírusok számát azáltal, hogy a köhögéssel, tüsszentéssel szóródó cseppek a maszk felszínére kerülnek, nem pedig az arcbőrre vagy közvetlenül a nyálkahártyákra – írja a MOK.

Az igaz, hogy a rosszul viselt maszk kockázatot jelent, de azok, akik a maszkot támogatják, azt mondják, a maszk alapvetően jól jön, ha valaki az arcához nyúl, mert azonnal emlékezteti, hogy ezt nem kellene. Illetve a többi embernek is az eszébe juttatja már a maszk látványa is, hogy be kell tartani a megfelelő távolságot.

Sokan érvelnek azzal is, hogy a tünetmentes állapotban fertőző emberek akaratlanul is nagy veszélyt jelentenek. A Science magazinban március 16-án jelent meg egy kínai tanulmány arról, hogyan terjedhetett el a vírus. Szerintük annak, hogy a vírus világjárvánnyá nőtte ki magát, több oka is van, az egyik az, hogy a megbetegedések 80 százalékát a tünetmentes, de már fertőző emberek terjesztették. Ezen az arányon pedig valamelyest segíthet, ha maszkot hord mindenki. 

Nem mondhatjuk, hogy az arcmaszkok nem hatékonyak, mert azért feltételezzük, hogy van valamilyen hatásuk, ezért nyújtjuk ezt a védelmet az egészségügyi dolgozóknak is. Ha sok ember használja zsúfolt területeken, az hatással lehet a terjedésre, és jelen helyzetben minden apró segítség számít

– nyilatkozta a BBC-nek Benjamin Cowling, a Hongkongi Egyetem epidemiológusa. Vagyis jól látszik, hogy ez a kérdés ott sem fekete-fehér, ahol egyébként békeidőben is lehet látni az embereken maszkot, és ezzel elérkeztünk a következő nagy kérdéshez.

Miért van az, hogy néhány országban szinte a mindennapi viselet része a maszk?

Amellett, hogy sok helyen a légszennyezés miatt viselnek maszkot az emberek, Kelet-Ázsiát súlyosan érintette 2003-ban a SARS vírus, és itt már majdhogynem státuszszimbólum, vagy divatkiegészítő lett a maszkokból. (Ez az irány egyébként nálunk is látszik, divattervezők is elkezdtek maszkokat gyártani.) Ezek a társadalmak már részesei voltak a közelmúltban egy veszélyes járványnak, ami miatt teljesen elfogadott lett számukra a hétköznapi, utcai maszkviselet. Ők már túl vannak azon, amit mi most tanulunk, vagyis hogy kinek, mikor, hogyan érdemes és milyen maszkot viselnie. Sokaknak olyan rituálé felvenni a maszkot, mielőtt kimennek reggel az ajtón, mint nekünk az, hogy megnézzük, nálunk van-e lakáskulcs.

Nem feltétlenül rossz ez az irány sem, vagyis nem lenne rossz, ha a maszkok viselésére vonatkozó hajlandóság megmaradna, ugyanis nem zárható ki a jövőben egy újabb fertőzési hullám vagy egy újabb vírus miatt beütő járványügyi időszak. És valószínűleg a szokásos influenzaszezon megbetegedései is csökkenhetnének, ha maszkot hordanának azok, akik tüneteket tapasztalnak magukon.

Ettől még sehol sem lehet maszkot kapni

A lakosság meglehetősen nehezen jut maszkhoz, és hallani olyan hírekről, hogy kórházak várják önkéntesek felajánlásait, hogy varrjanak textilmaszkokat. A Magyar Orvosi Kamara is támogatja ezt a kezdeményezést, azonban hangsúlyozzák, hogy ez az egészségügyi dolgozóknak nem megfelelő.

Ezek a maszkok a viselőt nem védik meg a vírusfertőzéstől, annak csupán az esélyét tudják csökkenteni. Emiatt az egészségügyi dolgozók védelmére nem alkalmasak a szövetmaszkok. Az egészségügyi dolgozók nagy valószínűséggel kerülnek kontaktusba fertőzött személlyel, így nekik a vírus szórás megelőzésére az orvosi maszkok viselése javasolt továbbra is.

Ha valaki megpróbálkozik azzal, hogy maszkot készít otthon, törekedjen arra, hogy minél szorosabban zárja az száj- és orrnyílást egyszerre. Az orvosi maszkok jelentős részén van orrpánt, ezzel lehet ráerősíteni a maszkot az orrgyökre, hogy ne álljon el. Fontos, hogy a házilag készített maszk is minél jobban zárjon az orrnál. A szövetből készült maszkok a cseppfelfogást és a viselkedési minták átalakítását tudják leginkább segíteni, a vírusfertőzéstől nem védenek.

Újra lényeges kiemelni, hogy a tünetmentes embereknél csökkenti a vírus szórásának az esélyét, azaz másokat védünk a maszkkal, nem magunkat.

A maszkokat érdemes sűrű szövésű anyagból készíteni, itt a rétegek száma növelheti a szűrési képességet. A legfontosabb szempont, hogy a viselő arcára pontosan illeszkedjen a maszk, az orrot és a szájat egyaránt a legkevesebb hézaggal fedje.

Az egyszer használatos maszkokat ki kell dobni használat után, a textilmaszkokat viszont lehet fertőtleníteni. A maszkot enyhén klóros vagy más fertőtlenítős vízbe érdemes áztatni legalább tíz percig, majd kimosni 60 fokon, megszárítani és lehetőség szerint magas hőfokon kivasalni az újabb viselés előtt. Ha vásároljuk, akkor is érdemes az első használat előtt magas hőmérsékleten kimosni és átvasalni.

Mi a helyzet a védőmaszkokkal?

Ezek azok a maszkok, amik mostanában aztán végképp elérhetetlenek, vagy nagyon drágán lehet csak hozzájuk jutni. Ezek gyakorlatilag inkább légzőkészülékek, olyan szűrőanyagot tartalmaznak, és úgy vannak kialakítva, hogy körben rátapadjanak a viselő arcára úgy, hogy a levegő a szűrőn halad át, mielőtt belélegzi, nem pedig a széleken jut be. Ilyet leginkább az egészségügyi dolgozóknak, mentőknek és azoknak kell viselni, akik közvetlen fertőzésveszélyben vannak.

Sokszor lehetett hallani, hogy az FFP3 maszk jelenti a legbiztosabb védelmet. Itt az a fő kérdés, hogy a legalább 0,3 mikron vagy annál nagyobb részecskék hány százalékát szűri ki. Az FFP3 jelölés esetében ez a szám legalább 99 százalék, ami amerikai jelölésben az N99 maszknak felel meg. Az FFP2 (vagy N95) jelölésnél 95 százalékról beszélünk, FFP1-es maszknál pedig 80 százalékról – vagyis ezek sem teljesen hasznavehetetlenek. Fontos megjegyezni azt is, hogy ez a jelölés nem azt jelenti, hogy pont 80 százalékot szűr, hanem legalább 80 százalékot, vagyis leginkább ennél többet. Már az N95/FFP2 is elviekben elég kell, hogy legyen a koronavírus ellen, ha jól használják, és párosul kézmosással, fertőtlenítéssel.

Hogyan kell helyesen használni?

Ha már annyit beszéltük arról, hogy a helytelenül használt maszk többet árthat, mint használ, akkor nézzük meg, hogyan kell helyesen használni.

  • Mielőtt felvenné a maszkot, mosson alaposan kezet szappanos vízzel, vagy használjon kézfertőtlenítőt!
  • Ügyeljen arra, hogy a maszk egyszerre fedje az orrot és a szájat is!
  • Az orvosi maszkok többsége rendelkezik orrpánttal, ezt rá kell igazítani az orrgyökre, hogy ne álljon el a maszk.
  • Ne legyenek nyílások a maszk és arc között, pontosan illeszkedjen a maszk a bőrre!
  • Ha a maszkja átnedvesedik, cserélje le!
  • Viselés közben ne érintse meg a maszkot, ha mégis megtörtént, mossa meg a kezeit, vagy fertőtlenítse!
  • A maszk levétele nagyobb odafigyelést igényel, tekintse úgy, hogy a maszk elülső felszíne szennyezett, ahhoz ne érjen! Hátulról kezdje, oldja ki a madzagokat, vagy óvatosan emelje le a rögzítő gumit a füléről! Az is jó megoldás lehet, ha az egyik oldalon, az arcnál összecsippenteti a gumit az egyik kezével, a másikkal kiszabadítja ugyanazon az oldalon a fülét, majd átlósan, felfelé távolítja el a maszkot az arcától anélkül, hogy az elejéhez érne;
  • Az egyszer használatos maszkokat ne használja újra, a textilmaszkokat pedig fertőtlenítse!
  • A művelet után alaposan mosson kezet szappanos vízzel!

És továbbra is fontos, hogy csak akkor hagyja el az otthonát, ha az feltétlenül szükséges, valamint rendszeresen mosson szappanos vízzel kezet, tartsa a távolságot a többi embertől, és ne nyúlkáljon az arcához. Ne felejtse, hogy a felületekről is önre kerülhet a vírus. 

Borítókép: MTI/Sóki Tamás

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!