Terápiás kertészkedésbe menekültek az emberek a karantén alatt

Az elmúlt hetekben az otthoni munkavégzés sokakból hozta elő a benne szunnyadó péket: a pánikszerű élesztő-felvásárlás miatt a Facebook mással sem volt tele, mint a különböző módszerekkel nevelgetett kovászok képeivel. Meg persze a késhegyre menő vitával, hogy mikor és hogyan is kell etetni. Az önellátásra berendezkedő emberek pedig úgy tűnik, a kovászos kenyér mellé saját nevelésű zöldségeket is tennének.

Az, hogy tavasszal megszaporodik a kereslet a vetőmagok és palánták iránt, nem meglepő, hiszen alapvetően ez a szezonja. Ekkor veszik az emberek az évelő virágaikat is, de idén úgy tűnik, hogy az otthoni munkavégzés minden eddiginél több emberből csinált hobbikertészt. Vagy hobbirégészt – mint abból az angol férfiből, aki a gondolta, hogy felássa a kertet ha már úgyis ráér, és talált egy autót a földben. 

Itt a világvége, vissza a természetbe!

Az erkélyen virágcserepekben növögető két tő paradicsom, meg némi csilipaprika nem fogja fedezni egy család teljes zöldségszükségletét, de a balkonkertészkedés nem is kizárólag a termelésről szól, inkább egyfajta terápiás tevékenység, ami egy időre kikapcsolja az embert.

Egy másik elmélet szerint most, hogy célirányosan, listával a kezükben, és ritkábban járunk vásárolni, sokan rájöttek, hogy a kifizetett összeget csökkenteni lehetne, ha az otthoni kiskert teljes hatásfokon működne.

Nyilván nem lehet egy hónap alatt almafát nevelni, ahogyan az sem életszerű, hogy a belvárosban az emberek elkezdenek csirkéket vagy tehenet tartani, de a fűszernövények, paradicsomok, paprikák az erkélyen is elvannak.

Emlékezzünk csak vissza a járvány első néhány napjára: rengeteg hír szólt a pánikvásárlásról, sokan igyekeztek a kamrát irgalmatlan mennyiségű élelmiszerrel feltölteni, mások azon aggódtak, hogy gond lesz az üzletek ellátásával. Pont emiatt lett valószínűleg népszerűbb az otthoni kertészkedés is: sokan úgy gondolhatták, hogy jobb, ha részben felkészülnek az önellátásra, vagy legalább annak az első lépcsőfokára.

Mióta nagyon sokan nem járnak be a munkahelyükre, és akár órákat spórolnak azzal, hogy nem kell ingázni, maradt idejük arra is, hogy növényekkel foglalkozzanak. Ráadásul ez egy olyan hobbi, amibe sokszor a gyerekek is szívesen beszállnak. 

A növények nem ítélkeznek

Joel Flagler a Rutgers Egyetem professzora azt mondja, a vetőmagok és a kertész közti megállapodás nagyon egyszerű: 

A botanikus szerint a kertészkedéshez nem kell különösebb tehetség, ügyesség, jó állóképesség, a növények nem ítélkeznek, ezért olyan ideális hobbi, amit tényleg bárki elkezdhet. Fő a mértékletesség, nem kell első lépésként az egész kertet gyümölcsössé alakítani; a kezdők vessenek el néhány magot, vegyenek pár palántát vagy ültessenek cserépbe virágokat. És nyugodtan kérjék ki a kertészeti boltban dolgozók vagy a piacon palántát árulók véleményét, hiszen nem mindegy, hogy egy palántát olyan helyre tesz az ember, ahol egész nap tűz rá a nap, vagy oda, ahol jórészt árnyékban van.

A jelenlegi kiszámíthatatlan időszakban a kertészkedés és a növények kiszámíthatósága, ritmusa megnyugtatja az embereket

De Flagler szerint az is sokat hozzátesz a kertészkedés népszerűségéhez, hogy a végeredmény mindig valami jó, még ha csak egy szem paradicsom, vagy egy egyáltalán nem csípős paprika is. Maga az érzés, hogy szó szerint gyümölcsöző az ember hobbija, javít a lelkiállapoton.

Érezhetően többen kezdtek el kertészkedni

Külföldi lapok beszámolói szerint a korlátozások előtt a kertészeteket is megrohamozták az emberek, majd a maradék vetőmagot online vásárolták fel. Lehet, hogy egyszerűen több zöldet szeretnének maguk körül, új hobbit keresnek, vagy nagyon szeretnék érezni a tavaszt a lakásba bezárva, és az is elképzelhető, hogy mostanra ért be igazán, hogy az utóbbi években több szó esik a környezettudatosságról. De egészen biztosan közrejátszott az is, hogy sokaknak több ideje lett arra, hogy foglalkozzanak a növényeikkel.

Az általunk megkérdezett kereskedők is megerősítették, hogy többen fordultak a kertészkedéshez. A biotermesztés népszerűsítésével is foglalkozó Biokiskertben úgy látják, hogy egyébként is egyre többen kezdtek el a természet felé fordulni, de a karantén kezdetén érezhetően megnőtt a kereslet, és sokan kérnek segítséget ahhoz is, hogyan lehet elkezdeni. A legnépszerűbbek a paradicsom, paprika, saláta, káposzta, karalábé, sóska. Azoknak a száma is megnőtt, akik panelban kezdenek kertészkedni, sokan ültetnek paradicsomot balkonládákba, és belevágnak abba is, hogy nem palántáról, hanem vetőmagról nevelnek növényt.

A Neveldfel olyan készleteket árul, amelyek elvannak egy világos ablakpárkányon, még erkélyre sincs szükség, és akár évekig eléldegélnek a szobában is. Van, akinek nem elég a bezártság okozta szenvedés, kell valami másmilyen fájdalom is, legalábbis erre utalhat, hogy náluk az egyik legnépszerűbb termék a világ a egyik legcsípősebb paprikája (Carolina Reaper), vagy a sokak által ismert és könnyen termeszthető jalapeño paprika. A gyerekeknek pedig gyakran rendelnek mimózát, ami csiklandós növényként összehúzza magát és lehajtja az ágait is a földre, ha valaki hozzáér.

A történelem ismétli önmagát

Most nem szokványos időket élünk, de úgy tűnik, volt már ilyen: a kertészkedési kedv a világháborúk alatt is megnövekedett. Igaz, akkor valóban az volt az elsődleges cél, hogy feltöltsék a készleteket a családok saját erőből. Több országban direkt kérték az embereket arra, hogy készítsenek „győzelmi kiskertet”, amivel levehetik a terhet a mezőgazdaságról, és némi tartalékot biztosíthatnak maguknak, ha akadozna az élelmiszerellátás.

Most inkább arról van szó, hogy a növények gondozása, a kertészkedés a pszichológusok szerint jelen helyzetben azon segít, hogy ne veszítsük el a kapcsolatot a világgal. A napok javarészt ugyanúgy zajlanak, viszont most kimarad több, máskor könnyen elérhető feltöltődés. A hírek tartalma, a világ történései felett nincs sok hatalma az embereknek, de hogy sikerül-e paradicsomot teremnie a palántájának, vagy beindul-e a kovásza, arra sokkal nagyobb ráhatása van. Erre most inkább lelkileg mint fizikailag van szüksége sokaknak.

De hogy érdemes az egésznek nekifogni?

Nem baj, ha nem áll rendelkezésre egy egész kert, ablakpárkánya valószínűleg mindenkinek van. A legnaposabb helyet érdemes kiválasztani. Ha szabadtérben gondolkozik, akkor is nézzen ki olyan pontot, ami elég napos, de szélvédett, nem mossa el az eső, és nem löki fel a macska vagy a szomszéd, azaz nincs útban. Az egy-két, árnyékosabb helyet kedvelő fűszernövény kivételével a palánták többsége minél több napfényt kap, annál boldogabb, annál több termést hoz, és azok annál finomabbak lesznek. Ez legalább napi hat órát jelent, de ennél kevesebbel is elvan néhány zöldség vagy fűszernövény, illetve a gyökérzöldségek.

Nem mindegy, honnan van a palánta vagy a vetőmag

A növények alapvetően hálás természetűek, de vannak olyanok, amikkel kicsit többet kell a megszokottnál törődni. Például azért, mert egyáltalán nem érzik jól magukat olyan klímában, amit biztosítani tudunk neki. Az végképp a kezdő kertész kedvét szegheti, ha hiába gondozza megfelelően, de annyira silány volt a vetőmag, hogy annyit ért az egésszel, mintha rögtön a pénzt ástuk volna el a kertben. Igaz, azt még legalább ki lehet később szedni onnan, a rossz minőségű magokról még ez sem mondható el.

Külföldről rendelni magot nagyon rizikós. A 2019. december 14-től hatályba lépő új növényegészségügyi rendelet minden olyan növény behozatalát tiltja, amely nagy növényegészségügyi kockázatot jelent az EU számára, a kisebb kockázatúakat pedig feltételekhez köti. A feltételek teljesülését hatósági ellenőrzések során vizsgálják a szakemberek, ahol többek között (jellemzően gyanú alapján) kitérnek a postai csomagok vizsgálatára is – tudtuk meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól. Valószínűleg sok kezdő kertész futott már bele külföldi oldalakon olyan vetőmagok hirdetéseibe, mint a rikító lila vagy szivárványszínű eper, esetleg a mell alakú tök, az epernek kinéző kivi, a rózsaszín banán és társaik. Ha ezeket megrendeli, aztán elveti otthon az ember, jobb esetben nem nő ki semmi a földből, rosszabb esetben azonban az egész kertet tönkreteheti.

A külföldi vetőmagok esetében a fajtaazonosságon túl az ismeretlen károsítók behurcolása is jelentős kockázatot jelent, mivel ezek akár a honos növényeinkre is ártalmas lehetnek

– írja a Nébih. A „házi előállítású” szaporítóanyagok sem megbízhatóak, mivel a növények többsége keresztezéssel születik. Az ilyen hibrid visszavetés hátránya, hogy már nem ugyanazokat a fajtatulajdonságokat örökítik, azokat csak kisebb mennyiségben adják tovább a következő generációknak.

A növényekből, úgynevezett fogott magból való ültetés esetén, nagy általánosságban nem lesz fajtaazonos a növény. Magyarul a boltban vásárolt nagyon finom paradicsom eltett magja nem biztos, hogy a következő évben is olyan finom paradicsomot hoz.

Ha különlegességre vágyik, érdemes a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot felkeresni, ami Magyarország legnagyobb növényi génbanki gyűjteményével rendelkezik. Itt rendszeresen lehetőség van arra, hogy regisztrációs díj ellenében (jelenleg ez 1300 forint) génbanki mintát kérjen bárki, és tanácsokkal is ellátják arra vonatkozóan, hogy lehet otthon sikeresen zöldségeket termelni, és hogy ki tudja választani, melyik növénynek milyen környezet a legmegfelelőbb.  

Bár a génbank évtizedek óta él a génbanki közreadás lehetőségével, az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a kiadott génbanki minták száma és egyben a magkérők száma is. Ez jól mutatja a rendkívüli keresletet a génbankban őrzött fajták tekintetében

– írták megkeresésünkre. A tőlük magot kérők 90 százaléka hobbikertész. A választható fajták legnagyobb részt régi fajták, tájfajták, a termesztésből kiszorult fajták. Legtöbbjük több évtizede termesztésben van a Kárpát-medencében, így ehhez a klímához alkalmazkodott fajtákról van szó. Legnagyobb előnyük, hogy a kertész saját magának tud előállítani belőle következő évben magot, és ebben a központ is segít nekik, hogy a következő évben is tudják őket használni. 

Hogy mire kell odafigyelni, és mit érdemes megnézni, amikor palántát választ az ember, arról a Nébih egy hosszabb ismertetőt is kiadott. A lényeg annyi, hogy érdemes kerülni az impulzusvásárlást, és olyan palántákat választani (az egészséges, szép, nem nyúlt, nem rovarrágtákat lehetőleg), amik bírni fogják azt a környezetet, amit biztosítani tudunk nekik. Utána viszont már nincs más dolgunk, mint boldog életet biztosítani a palántáknak, majd büszkén aratni.

Megtanítunk otthon kertészkedni: A balkonkertészkedés alapjaiba avat be egy háromrészes videósorozatban az Indexen Dóra Melinda Tünde, a Kertkaland szerzője, az első részt itt lehet megnézni.

(Borítókép: Egy nő kertészkedik egy franciaországi közösségi kertben 2020 április 17-én. - fotó: Richard Bord / Getty Images)