Most akkor hagyhatjuk a kézfertőtlenítőt a forró autóban?

Az utóbbi napok kánikulájában újra slágertéma lett, hogy kell-e aggódni azon, ha az autóban tárolja valaki a kézfertőtlenítőt, vagy nem. Legutóbb Schanda Tamás államtitkár illusztrálta egy égő autóval, hogy mi történhet, ha valaki elfelejt egy olyan apró mozzanatot, mint hogy a magával vigye a fertőtlenítőt. Korábban texasi tűzoltók is ezt állították – igaz, azóta kiderült, hogy az ominózus képek nem ott és nem akkor készültek, később a posztot inkább el is távolították. Ettől persze még elég valószínűtlenül hangzik, hogy olyan meleg legyen a tűző napon parkoló autóban, hogy spontán felgyullad az alkoholtartalmú gél.

Mit mond a tudomány?

Általában a tudomány elég egzakt válaszokat ad a hasonló kérdésekre, de előtte fel kell eleveníteni néhány, fizikaóráról ismert fogalmat. Az égéshez szükség van éghető anyagra (például az autó kárpitja), égést tápláló gázra, ami praktikusan az oxigén szokott lenni, és az égéshez szükséges hőmérséklet együttes jelenlétére. Ha valamelyik hiányzik, akkor nincs égés. A lobbanáspont pedig az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az illékony folyadék gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. Ez nem keverendő össze az öngyulladási hőmérséklettel, amikor nincs szükség gyújtóforrásra sem az égés beindulásához.

Az alkohol gyulladáspontja alacsony, ezért tűzveszélyes. Viszont az öngyulladási hőmérséklete 300 Celsius-fok felett van, ilyen meleg pedig még egy csúcsra járatott sütőben sincs, főleg nem a napon hagyott autóban. Ezért hacsak nem a pokolban parkol, akkor

Viszont aki fogyasztott már Gundel-palacsintát vagy lángoló koktélt, az tudja, hogy az alkohol könnyen éghető anyag, ami azután is tovább lángol, hogy a tűzforrást, azaz a gyufát vagy az öngyújtót elvisszük a közeléből. Ez az a tulajdonsága, ami miatt lehet aggódni, 

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékesei megkeresésünkre elmondták, hogy a tűzveszélyes anyagok autóban tárolása értelemszerűen fokozott kockázatot jelent. Eleve érdemes megnézni, hogy milyen tárolási hőmérsékletet ír a csomagolás, hiszen ha ott az szerepel, hogy 40 fok alatt kell tárolni valamit, az az egy óra alatt akár 70 fokosra felmelegedő autóban veszélyessé válhat. 

Hogy leégjen az autó például a kézfertőtlenítő miatt, annak nagyon kicsi a valószínűsége, de aki gyerekkorában füstölt már falevelet nagyítóval, az tudja, hogy egy autóban felejtett szemüveg is képes lehet arra, hogy gyújtóforrásként viselkedjen. Ugyan nem nagy ennek az esélye, de nem is lehet teljesen kizárni. Egy hajtógázas kiszerelésű spray szintén veszélyes lehet, akár robbanás is bekövetkezhet, gyújtóforrás pedig lehet egy zárlatos vezeték, vagy a központi zár nem megfelelő működése esetén egy szikra. 

Az alkoholpárolgás miatt nem biztos, hogy hatásos a fertőtlenítő

Összességében nagyobb az esélye, hogy használhatatlanná válik az autóban felejtett kézfertőtlenítő, mint hogy leég miatta a kocsi. A vírusok és baktériumok ellen akkor hatékony a kézfertőtlenítő, ha magasabb az elegy alkoholtartalma 60-70 százaléknál. Ha elkezd párologni belőle az alkohol, gyorsan 60 százalék alá csökkenhet az alkoholtartalom, ami azt eredményezi, hogy hiába dörzsölgeti vele a kezét, egészen egyszerűen nem véd olyan hatékonyan a kórokozók ellen. Ez főleg azoknál a kézfertőtlenítőknél okozhat gondot, amelyek egyébként sem haladják meg sokkal az elvárt alkoholtartalmat. Ráadásul elég nehéz szemrevételezéses alapon megállapítani, hogy mikor érte el az alkohol a kritikus szintet. A szakemberek azt tanácsolják ökölszabályként, hogy ha az elegyet váratlanul nehézkes lesz nyomni, mert olyan, mintha sűrűbb lenne a megszokottnál, és nehezebben is szárad meg a használója kezén, akkor valószínűsíthető, hogy már hamis biztonságérzetet ad a fertőtlenítő, és túl kevés benne a hatóanyag.

Vannak olyan dolgok, amiket viszont tényleg nem szabad az autóban hagyni. A katasztrófavédelem illetékese elmondta, hogy nemcsak a kézfertőtlenítők miatt érdemes jobban odafigyelni, hogy mit hagy az ember az autóban, hanem összességében is elővigyázatosnak kell lenni azzal, hogy ki mit tárol az autójában.  

• Nem jellemző, de van a piacon olyan kézfertőtlenítő, ami hajtógázas spray formájában elérhető. Itt sem csak a kézfertőtlenítő, hanem a kiszerelés a veszélyes, ahogyan igaz az is, hogy más hajtógázas, spray kiszerelésű termékeket sem szabad a tűző napon, magas hőmérsékleten hagyni. A spray-k hajtógáza robbanásveszélyes propán-bután gáz. Ahogyan emelkedik a kocsiban a hőmérséklet, úgy melegszik az otthagyott spray is, ezzel együtt pedig addig nő benne a nyomás, amíg el nem éri a kihasadási pontot. Itt a palack fel is robbanhat, hiszen a palack széthasadása következtében keletkezhet szikra, ami begyújthatja a tűzveszélyes anyagot.
• Ugyanígy nem szabad öngyújtót, festéket vagy hígítót sem az autóban hagyni a tűző napon, mert ezek is veszélyesek lehetnek.
• Az esetek 49 százalékában a tűz a motortérből indul, ettől akkor kell tartani, ha a motor keltette hő meggyújtja például a szivárgó üzemanyagot. Olajlerakódások, zsíros szennyeződések is lángra kaphatnak, de a vezetékek szigeteléseinek sérülése is okozhatja, hogy tűz üt ki a motortérben. 
• 32 százaléka az eseteknek a belső térből indul, általában elektromos hiba okozza. 
• Nem szabad megfeledkezni az emberi tevékenységről sem, ilyen jellemzően a dohányzás. Előfordul például, hogy az ablakon lazán kipöccintett csikk a menetszél miatt visszahullik, a parázs pedig kiégeti az ülést (igaz az autók üléshuzatai olyan anyagból készülnek, amik nehezen éghetőek, nem kapnak lángra). Ebben az esetben veszélyes lehet, ha a parázs az autóban szétdobált szemétre hullik, vagy ha olyan, akár házilag gyártott üléshuzattal vonták be az ülést, ami képes lángra kapni. Egyébként az sem sokkal megnyugtatóbb, ha sikerül kilőni a csikket a természetbe, ugyanis nyári száraz kánikulában könnyen lángra kaphat az út menti növényzet. Ráadásul a hiedelemmel szemben a cigarettacsikk csak évtizedek alatt bomlik le, akkor sem teljes egészében.

Semmilyen élőlényt nem szabad az autóban hagyni

De nem is a kézfertőtlenítő, hanem leginkább az okoz évről évre problémát, hogy sokan még mindig elfelejtik, hogy az autó olyan gyorsan melegszik fel egy nyári napon, hogy az bármilyen élőlényre veszélyes. A hamar 60-70 fokosra melegedő autóban egy szobanövényt sem lenne szabad ott hagyni, de állatok vagy emberek számára már pár perc után életveszélyes lehet a hőmérséklet – vagyis az sem kifogás, hogy csak gyorsan elugrott valaki halaszthatatlan ügyeket intézni.

(Borítókép: Shutterstock)