Hatalmas lépés a fúziós erőművek felé

Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) mérnökeinek és kutatóinak a részvételével megkezdődött a világ első erőmű méretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek az összeszerelése kedden a dél-franciaországi Cadarache-ban. A berendezés összeszerelését elindító ünnepi ceremónia 2020. július 28-án, kedd reggel 10 órakor élő közvetítés keretében kezdődött meg:

Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor, avagy nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor) jelenleg a legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelyben magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek. A berendezést a dél-franciaországi Cadarache-ban építik azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön, és hogy teszteljék a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát.

Az összeszerelés megkezdése hatalmas mérföldkő a projekt életében, hiszen eddig nagyrészt az épületek és a kiszolgálóegységek építése zajlott. A reaktor első nagy komponenseinek érkezésével felgyorsulnak az ITER-építkezés eseményei. Az Index tavaly szeptemberben járt az építkezés helyszínén, és cikksorozatban számolt be az ITER-ről, a hazai fúziós kutatásokról:

• A legbonyolultabb dolog lesz, amit valaha ember épített
• Magyar kamera lesi majd a plazmát a japán fúziós erőműben
• Új korszak kezdődik, amikor kigyúl a második Nap
• Hátborzongató ott állni, ahol a százmillió fokos plazma fortyog majd
• Műalkotásként is megállná a helyét a fúziós erőmű
• Ha az első reaktor kudarcot vall, vége a történetnek
• Mi köze Liv Tyler alulöltözött anyukájának az első fúziós erőműhöz?
• Jól jönnek majd a fúziós erőművek, amikor a magyar fociválogatott vébédöntőt játszik

Magyarországról az ELKH-hoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt az ITER-projektben, ők korábban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében dolgoztak plazmafizikai kutatásokban. A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a közelmúltban pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben. A keddi ceremóniára külön készültek az Energiatudományi Kutatóközpontban: a múlt héten az ITER 1:100-as méretarányú, 3D nyomtatott mását küldték ki Franciaországba.

A közvetítés főbb pillanatai röviden:

10.00 Kezdődik a közvetítés. Laban Coblentz ITER kommunikációs vezető ismerteti a menetrendet. Bernard Bigot, az ITER főigazgatója folytatja az ITER építkezés bemutatását. Az épületek külső bemutatása után, a poloidális mágneseket készítő épületben vagyunk.

10.09 A mágneseket gyártó üzemből átmegyünk az összeszerelő csarnokba.

10.12 Bemutatják a 3D nyomtatott ITER-t, megemlítik név szerint a két készítőt, Szabolics Tamást és Vavrik Mártont. Laban Coblentz bemutatja a modellen az ITER részeit.

10.15 Kezdődik az összeszerelő csarnok bemutatása, megmutatják a Japánból érkezett TF (toroidal field) tekercset. Hatalmas. Az összesen 18 elektromágnes-tekercsben 70 000 amper áram fog folyni.

10.22 A kriosztát üzem felé vesszük az irányt, közben az épület mellett ott van az egyik kriosztát cilinder, a 30 méter széles alkatrész most le van takarva.

10.24 Megmutatják az alsó cilindert. Ez is hatalmas, 400 tonna a tömege.

10.30 Belépünk az összeszerelő csarnokba. Egy kutya sétál a háttérben.

10.32 Újra látjuk a 3D nyomtatott ITER-t. Bernard Bigot bemutatja a szektorok összeszerelésének sorrendjét.

10.36 Most átsétálunk a tokamak épületbe. Megmutatják a már beemelt kriosztát alapját.

11.00 Bejelentkeznek a partnerországok - az Egyesült államok, az Európai Unió, Oroszország, India, Kína, Dél-Korea és Japán - magas rangú vezetői. Bernard Bigot arról beszél, hogy ez egy történelmi pillanat és hogy a partnerek összefogásával most nem állhatnának itt. Megköszöni annak a több mint tízezer munkásnak, aki az ITER-en dolgozott, dolgozik.

11.08 Az ITER tanács elnöke, Leo Delong beszél Kínából, méltatja a projektet.

11.14 Emmanuel Macron francia elnök jelentkezik be az Elisee palotából, ahol 2006-ban aláírtak az ITER építéséről szóló egyezményt.

11.17 Rövid videó a 7 partner hozzájárulásáról.

11.25 Az Európai Unió képviseletében Michael Meister szólal föl, ő Angela Merkel kancellár hangjai is egyúttal.

11.36 - 11.56 Kína, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország és az USA képviselői szólalnak föl.

12.03 Bernard Bigot felhívott három mérnököt a színpadra, akik a tokamak összeszerelésén dolgoznak, hogy megköszönje a több ezer hasonló mérnöknek munkájukat. Kapnak egy mesterséges zafírból készült diszket, amin mikroszkóppal olvasható adatok vannak az ITER-ről, és tartalma több ezer évig hozzáférhető is marad.

12.07 Az ITER band a Star Wars főcímzenéjét játssza.

12.30 Kezdődik a sajtótájékoztató, jönnek az újságírói kérdések. Milyen lesz az első plazma? Hideg hidrogénfúzió vagy már energiát is termel? A válasz: sima hidrogén, azért, hogy mindent le tudjanak tesztelni, hogy működik-e.

12.41 Mennyibe kerül az egész? Nehéz a válasz, mert a hét partner nagyrészt kész komponensekkel fizet és nem pénzt ad. Hosszas fejtegetés végén elhangzik egy kb 20 milliárd eurós összeg. (Ez egyébként Paks 2-vel van egy nagyságrendben, csakhogy az ITER-t a világ népességének több mint a felét magába foglaló országok építik, akik a világ GDP-jének 80%-át adják.)

12.52 Az első plazma után miért kell majd leállni évekre? Az első plazmakísérletekkel a reaktor fő komponenseit tesztelik, ezek végén le kell állni, szétszerelni a reaktorkamra belső falát, majd újra összeszerelni – ez 2 évet vesz igénybe, mivel csak távirányítású robotkarokkal lehet végezni.

13.01 Vége a közvetítésnek.

A közvetítésben Szabolics Tamás volt segítségünkre, ezen kívül rengeteg köszönettel tartozunk neki a hazai fúziós kutatásokról, az ITER-ről szóló cikkeinkhez nyújtott segítségéért is.

(Borítókép: az ITER 2019 szeptemberében. Fotó: Nagy Attila Károly/Index)