Önfenntartó fúzióra képes az amerikai reaktor
További Tech-Tudomány cikkek
-
Elégett egy aszteroida a Föld légkörében - Dán kutatók bizonyították: nem moderálják az önkárosító tartalmakat az Instagramon
- Azokkal a gázokkal mentenék meg a földet, amelyek miatt pusztulás fenyegeti
- Rengeteg új Nazca-vonalat talált a mesterséges intelligencia
- Senki sem fog örülni az Apple karácsonyi ajándékának, emelkedik egy népszerű szolgáltatás ára
Az elmúlt hetven évben közmondássá vált, hogy a fúzió, mint energiaforrás, technikai megvalósításától harminc évre vagyunk – és mindig annyira is maradunk. Az korlátlanul rendelkezésre álló, tiszta energiaforráshoz technikai áttörések végtelennek tűnő sorára volt és lesz szükség. Az MIT SPARC projektje most ledolgozhat ebből a harminc évből pár évtizedet. A nemzetközi verseny fokozódik.
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) két és fél éve kezdett közös kutatás-fejlesztési programba a Commonwealth Fusion Systems egy gyakorlatban is használható fúziós erőmű létrehozásának céljából. A Journal of Plasma Physics aktuális különkiadásában 12 kutatóintézmény tudományos munkatársai 7 dolgozatban járják körül a program alkotta új fúziós rendszer elméleti és gyakorlati működőképességét.
„Megerősítést kaptunk, hogy a terv, amin dolgozunk működni fog" - mondta Martin Greenwald, a projekt vezetője és az MIT Plazmatudományi és Fúziós Központjának igazgatója a New York Timesnak.
A tokamak rendszerű SPARC, amely a legnagyobb magántőkéből megvalósult kutatási program a fúziós kutatások területén a tervek szerint elsőként produkál "égő plazmát". Az égő plazma azt az állapotot jelenti, amikor a végbemenő fúzió elegendő energiát bocsát ki, hogy fenntartsa magát, így nincs szüksége energia-betáplálásra.
A röviden Q értéknek nevezett fúziós energianyereségi tényező vagy jósági tényező a fúzió által leadott energia és a fenntartásához szükséges energia arányát takarja. A 1-es Q-nál megtérül a befektetett energia, a termelt energia kinyeréséhez szükséges berendezések energiaveszteségét is figyelembe vevő mérnöki megtérülés magasabb értéknél jelentkezik, és még magasabb értéknél az erőmű gazdasági megtérülése. 5 Q felett nincs szükség a plazma külső forrásból származó izzításra. Az eddigi rekordot a brit JET tokamak tartja 0,67 Q-val.
Jók a mágneseid
A tervező csapat számításai szerint a SPARC a reakció beindításához szükséges energia kétszeresét tudja majd leadni. A tudományos lapban megjelent kutatás szerint egyébként elméletileg a betáplált energia tízszeresét is képes lehet visszaadni.
Ez azonos szinten lenne a Franciaországba tervezett Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) teljesítményével. A 35 ország részvételével 65 milliárd dollárból épülő ITER a tervek szerint 2025 végén lépne először működésbe és 500 megawattot lenne képes leadni 1000 másodpercig egy félgrammos deutérium/trícium feltöltéssel.
A SPARC kulcsa a szupravezető mágnesek területén elért legfrissebb eredmények beépítése, amelyek kisebb térfogaton sokkal erősebb mágneses teret produkálnak. A kísérleti reaktor építése 2021 nyarán kezdődik.
(Borítókép: A SPARC metszeti képe. Forrás: Wikipedia)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
