Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM- Tech-Tudomány
- lakatos péter
- kijárási korlátozás
- sport
- veszélyhelyzet
- fitnesz
- egészség
- étkezés
- séta
- légzés
- alvás
- mozgás
- gazdasági ágazat
- jogszabály
- immunerősítés
Mitévők legyünk edzőterem nélkül?
További Tech-Tudomány cikkek
Lakatos Péter erőnléti edzővel, sportszakemberrel, majd Erős Zoltánnal, a Life1 trénerével beszélgettem arról, hogy a november 10-én, a vírus történetében másodszorra életbe léptetett veszélyhelyzet a fitneszt, mint ágazatot hogyan érinti, valamint korlátozó intézkedések közepette mit tehetünk az egészségünkért.
Molnár Dávid: A magyar kormány a 2020. évi CIX. törvényben a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről döntött, azonban a szigorú szabályok értelmezése nem könnyű feladat. Mit lehet tudni az edzőtermekkel és a sportolással kapcsolatban?
Lakatos Péter: Fontos különválasztani a szakági szövetségtől igazolással is rendelkező versenysportoló tevékenységét a szabadidős sporttevékenységtől. A versenyzőt tulajdonképpen nem érinti a törvény, egyetlen kritérium a jogtiszta igazolás megléte – ezt be kell tudni mutatni egy esetleges ellenőrzés esetén. Sokkal érdekesebb, hogy a szabadidős fitnesztevékenységet hogyan érintik a rendelkezések. Jelen tudásunk szerint egyéni edzésre a szabadban – például egy parkban –, valamint otthon és privát stúdióban lehetőség van, a csoportos sporttevékenység zárt térben nem lehetséges. Egyik oldalon tehát a privát személyi edzést nem tiltja a rendelkezés, sem edzésre kialakított helységben, sem pedig lakóhelyen, a másik oldalon azonban ennek ellentmondanak az edzőtermek bezárását kötelezővé tévő jogi passzusok. A jogalkotói szándékot megértendő, a kormányzati honlap hotline telefonszámán érdeklődtünk, ahol az edzőtermek kötelező bezárását hangsúlyozták, azonban a jogi keretek tisztázása érdekében készül egy beadvány is az illetékes államtitkár asszony számára.
MD: Hogyan érinti a fitneszipart az ismételt rendelkezéssor?
LP: Ha egy nagyobb cég áll az edzőterem, vagy -termek mögött, túl lehet élni, azonban az országban elterjedtebb, kisebb, családi kézben lévő vállalkozások rendkívül nehéz helyzetbe keveredtek. Sok helyen húzták le a rolót. A legtöbb esetben az edzőteremként használt helységet a vállalkozás tulajdonosa bérli, így a bérbeadóval való megegyezés lehetősége sokat számíthat. A legrosszabb helyzetben a legtöbbször KATA-s vállalkozó edzők vannak, akiknek sokszor a vállalkozása a bezárásra ítélt edzőteremben található. Rebesgetik, hogy esetleg szektoriális szinten a KATA fizetés alól mentesítik őket, de ez nagyon minimális segítség, így a márciusi lezárások óta a legtöbben online edzésre, tréningre is felkészültek, esetleg házhoz mennek, vagy parkban segítenek a mozgásban. Aggódást érzek amiatt is, hogy az edzők tulajdonképpen „egészség-nagyköveteink” – ha elveszítik munkájukat, sok-sok ember egészségmegőrzésének programja sérül. Hirtelen vezetés nélkül maradnak és ez számos esetben nagyon nagy gondokkal járhat. Magyarország Európában vezet az elhízás és a cukorbetegség terén, hasít az anyagcserebetegség, világszinten negyedik helyezettek vagyunk – nincs kialakult egészségkultúra, ezért az edzők felelőssége hatalmas.
Ezt erősítette meg a Life1 edzője, Erős Zoltán is, aki hangsúlyozta
„az edzők közül a legtöbben a márciusi időszakból sem álltak még fel, ezért a jelenlegi szituáció gyakorlatilag egy „tüdőlövés”. A termeknek kötelező volt bezárniuk, sokan tartalék és segítség nélkül maradtak.”
MD: Rendben. Beszéljünk egy picit arról, hogy akik szakember vezetése és edzőterem nélkül maradtak – hogyan mozogjanak?
LP: A szabadtéri mozgás mindenkinek elérhető. Minimum heti három alkalommal, de lehetőség szerint naponta egy 30 perces intenzív sétát javaslok, kizárólag orrlégzéssel. Az orrlégzés legyen a limitáló tényező, addig emelhetjük az intenzitást, amíg orrlégzéssel bírjuk. Nem feltétlenül jár izzadással a folyamat, ami nem is baj – és nem is cél, azonban fontos, hogy egy picit diszkomfortos legyen! Ne legyen könnyű! Szakmai berkekben úgy fogalmazunk, hogy a séta jól skálázható – igény szerint alakítható a terhelés mértéke, szinte veszélytelenül. Ha valaki többre vágyik, személyi edző szakmai segítségének igénybevételét javaslom.
MD: Jön a tél, de már most is elég hideg van. Hogyan alkalmazkodjunk hozzá? Fontos a hidegterápia?
LP: Nagyon fontos, hisz az ember természeti lény, az időjáráshoz való alkalmazkodás képessége kulcskérdés volt mindig is – ne szakadjunk el ettől. Reggel, egy meleg zuhanyt követően nyugodtan ereszthetünk magunkra 10-30 másodpercen keresztül hidegebb vizet – holland tanulmányok kimutatták ennek immunrendszert erősítő hatását. Szoktassuk bátran szervezetünket a természeti változásokhoz.
MD: Jön a forró csoki szezonja, sokan már most a karácsonyi süteményekről álmodoznak – nem véletlenül vagyunk elhízott népség. Hogyan táplálkozzunk ebben a vírusos, terem bezárt szürke időben?
LP: Pár fontos tényezőt emelnék ki: vegyük ki étrendünkből a gyulladáskeltő hidrogénezett növényi olajokat (magolajokat is), valamint a napi szénhidrátbevitelt csökkentsük 100 gramm alá. Fogyasszunk belsőséget, én a májat javaslom – A- és B-vitamint, vasat, cinket és rezet bőséggel tartalmaz. Táplálkozzunk 10 órás időablakon belül. Kiegészítőket is használhatunk, de figyeljünk a mennyiségre és a megfelelő kofaktorok használatára – így 4000 IU D-vitamin, a K-vitamin, magnézium, szelén és esetleg C-vitamin bevitele segíthet szervezetünknek.
MD: Mit gondolsz az alvásról?
LP: Nem választható el a légzéstől! Ha elég mély és pihentető az alvás, 7-8 óra is elegendő lehet. Ha nincs kizáró tényező (fiatal életkor, betegség, légúti akadály), valamint nincs fóbiánk, szorongásunk tőle – tegyük mindezt szájtapasszal. Azonban ha szájszárazság, orrdugulás, hideg végtagok és gyakori ébredések kísérik az alvásunkat, mindenképpen gyanakodjunk légzési gondokra – ebben az esetben fül-orr-gégész és szomnológus (alvásszakember) bevonása elengedhetetlen. A fennálló légzési gondok nyitott szájú felszínes alvásban, horkolásban, fogszuvasodásban és légzéskimaradásban manifesztálódhatnak. Ha valaki elmúlt 50 éves, magasabb a testtömeg-indexe, mint 30, vagy 28 cm-nél szélesebb a nyakkörfogata, veszélyeztetettebb. A nem megfelelő alvás a kortizolszintet magasan tartja, alváshormonunk termelődése megbolondul és anyagcserénk teljesen felborul. Ez az immunrendszer szuboptimális működését vonja maga után, immunhiányos lesz szervezetünk.
A Life1 edzője, Erős Zoltán szerint is rendkívül fontos a pihenés a regeneráció szempontjából. A szakember szerint
„a termek bezárásának időszaka lehetőség arra, hogy alvásunk minőségére fokozottabban figyeljünk. Használjuk ki feltöltődésre ezt a kényszerpihenőt!”
LP: Számos kutatás bizonyította már, hogy nem megfelelő alvás és fáradt ébredést követően az agy hipotalamusz nevű területe a hormonrendszer kuszaságával karöltve teljesen összezavarodik és téves tanácsokat ad: a zsíros és cukros élelmiszerek felé vezeti az embert és ennél fogva 30 százalékkal több kalóriát veszünk magunkhoz, mint az optimális lenne.
MD: Ha csak egy dologra tudnánk figyelni, mi legyen az? Mi a legfontosabb?
LP: Talán az alvás. És a légzés. Ezek ketten mindennek az alapjai.
(Borítókép: NurPhoto / Getty Images Hungary)