Szegény ember vakcinája lenne a kínai oltóanyag?

Óriási a versengés a vakcinákért szerte a világban. Az erőltetett tempójú fejlesztés és tesztelés, valamint az éppen zajló engedélyezési eljárások miatt csak fokozatosan tudják beindítani tömegtermelésüket az oltóanyaggyártók.  

Jelenleg legalább hat ígéretesnek tűnő, engedélyezés alatt álló vakcina van versenyben. 

• Pfizer–BioNTech (amerikai–német, mRNS működési elvű)
• Moderna (amerikai, mRNS működési elvű) 
• AstraZeneca–Oxfordi Egyetem (brit, replikációra képtelen vektorvakcina) 
• Janssen Pharmaceutica (az amerikai Johnson & Johnson belga leányvállalata, replikációra képtelen vektorvakcina) 
• Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Központ (orosz, replikációra képtelen vektorvakcina) 

Na és a kínai Sinovac, BBIBP, amely hagyományos, inaktiváltvírus-megoldást használ.  

Gazdagabb országok eddig mintegy 9 milliárd adagot foglaltak le a jövőre várt 12 milliárd, főleg nyugati fejlesztésű vakcinából, írja a CNBC. Azoknak az országoknak, amelyek még nem kaptak előjegyzést, Kína lehet az egyik megoldás.

Kínai azon kevés ország egyike, amely nagy mennyiségben képes vakcinát gyártani. Kormánytisztviselők és Hszi Jinping elnök is egymilliárd adagos gyártókapacitást jeleztek előre 2021-re. 

Egy nagy volumenű sikeres vakcinafejlesztés lehetőséget ad Kínának arra, hogy helyrehozza megtépázott hírnevét, és megmutassa a világnak, hogy jelentős tudományos szereplő vírusügyben is.  

Erősítenék a bizalmat

Már az a tény, hogy a globális koronavírus-járvány a kínai Vuhan városból indulhatott el, sem ad okot önfeledt bizalomra. De az sem, hogy az egyik nagy Covid–19-vakcina-fejlesztő cég, a Sinopharm leányvállalata, a Wuhan Institute of Biological Products 2018-ban oltási botrányba keveredett. A kormányzati vizsgálat megállapította, hogy százezer adag hatástalan, tetanusz és szamárköhögés elleni kombinált oltóanyagot gyártottak le egy berendezés meghibásodása miatt.

Ugyanebben az évben arról számoltak be, hogy a Changsheng Biotechnology Co. meghamisította a veszettség elleni oltás adatait.

2016-ban pedig a kínai média tárta fel, hogy az egész országban évek óta kétmillió adag különféle oltóanyagot tároltak és adtak el szabálytalanul.

Ugyanakkor az is igaz, hogy számos sikeres vakcinát, többek között kanyaró és hepatitisz elleni oltásokat gyártottak belső használatra.

A kínai Covid–19-vakcinát már legalább egymillió emberen tesztelték, de a rendszer átláthatatlansága miatt pontos tudományos adatok, biztonsági garanciák – egyelőre – hiányoznak. 

Mi már előjegyeztünk félmillió adagot

Csatlakozva az Egyesült Arab Emírségekhez Bahrein volt a második ország, amelyik jóváhagyta a kínai vakcinát. Marokkó egyelőre kacérkodik vele, Törökországban, Indonéziában és Brazíliában már jóváhagyásra vár, Oroszországban, Egyiptomban és Mexikóban pedig tesztelik éppen. 

Jair Bolsonaro brazíliai elnök többször is kétségét fejezte ki a kínai Sinovac cég oltóanyagával szemben. Kijelentette, hogy a brazilokat nem lehet „tengerimalacként” használni.

Magyarország is érdeklődik a kínai vakcina iránt. Eddig 17 és fél millió adag vakcinát kötött le a világban a kormány. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter  a napokban elmondta, hogy jelenleg az Országos Gyógyszerészeti Intézet a kínai oltóanyagot is vizsgálja, és ha az engedélyeztetési eljárás befejeződik, akkor körülbelül félmillió adag kínai vakcina is rendelkezésre áll majd.