Több mint kétméteresek lehettek a cápák és a ráják közös ősei

A mai cápák és ráják legközelebbi, ősi rokonai, az asteracanthusok több mint két méteresek lehetettek − állapították meg osztrák és svájci kutatók.

Az MTI beszámolója szerint a dinoszauruszokkal együtt kihalt állatoktól eddig csak izolált csontváztöredékek maradtak fent, őslénykutatók ezúttal azonban egy nemrég felfedezett, rendkívül jó állapotban fennmaradt csontvázat tudtak megvizsgálni.

A maradványokat néhány éve Bajorországban, a solnhofeni litográf palában találták meg. Mintegy 150 millió éve ezen a területben, a felső Jura időszakban tropikus-szubtropikus lagúnavidék alakult ki.

Sebastian Stumpf, a Bécsi Egyetem Paleontológiai Intézetének munkatársa elmondta, hogy az itt végzett ásatásokon az elmúlt 150 évben számos cápa- és rájafosszíliát tártak fel. Azonban mivel a porcos halak csontváza viszonylag kevésbé ellenálló, csak kevés épen megmaradt állat őrződött meg. Az asteracanthusoktól főként uszonytüskék maradtak fenn. Különösen meglepte a szakembereket egy szinte teljes, ráadásul jó állapotú csontváz megtalálása. 

Az asteracanthusok először a devon földtörténeti időszakban, mintegy 361 millió éve jelentek meg és a kréta időszak végén, 66 millió éve haltak ki a dinoszauruszokkal együtt. Két hátúszójuk volt, amelyeket egy-egy erőteljes úszótüske támasztott meg. Egy ilyen úszótüskére bukkant több mint 180 éve Louis Agassiz svájci-amerikai természetkutató, ez alapján írták le először ezen állatokat.