Ne ölelgessük a majmokat!

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) arra kéri tudóstársaikat, hogy 

Minderről a múlt héten egy közleményt is kiadtak, kihangsúlyozva, hogy a jövőben a cukiskodásra hajlamos kutatók, tudósok, PhD-s diákok és más, a majmok közelébe kerülő embertársaik tartsák a tisztes távolságot az állatoktól. 

Se film, se reklám, se tudósok 

Éveken keresztül arról kampányoltak e szervezet tagjai és a véleményüket osztó tudósok, hogy mennyire káros az, amikor a filmekben, reklámokban cuki majmokat emberek közelében láthatunk – most jutottunk el oda, hogy már a tudósokat is vissza akarják fogni.

Az emberek emiatt házi kedvencként tekintenek a majmokra, és a vadonban való túlélésükre ez negatív befolyása van.

– állítja Brian Hare, a Duke egyetem antropológusa.

Siân Waters, a Durhami Egyetem primatológusa és más tudóstársai is elkeseredtek attól, hogy a kollégák rendszeresen pózolnak különféle élethelyzetekben majmokkal, és a videókat, képeket a közösségi médiában osztják meg. Körülbelül 2 évvel ezelőtt alapítottak egy csoportot az IUCN-en belül, amely az emberek és majmok között interakciókért felelt. Első napirendi pontjaik között az szerepelt, hogy kidolgozzák azokat az irányelveket, amelyek azt szabályozzák, hogy a főemlősöket milyen fényképeken vagy videókon szabad bemutatni.

Ehhez először átnézték Hare és mások kísérleteit, amelyek kimutatták, hogy milyen károkat milyen főemlősöknek okoztak. Például azok az emberek, akik emberi környezetben, mondjuk, egy irodában, csimpánzokkal láttak egy reklámokat, nagyobb valószínűséggel gondolták, hogy a csimpánzok nagyszerű háziállatok lennének, és kevésbé aggódtak amiatt, hogy mi lesz velük a természetben. A közösségi médiában látható „cuki majmos” videókat látva pedig az emberek elkezdtek rá vágyakozni, hogy ők is akarnak egy ilyen vagy olyan kis majmot. 

Facebookon is sok a majom

Különösen a közösségi médiában az ilyen képek kontextus nélkül gyorsan elterjedhetnek, táplálva a közvélemény tévhitét, miszerint a majmok háziállatok, játszótársak és fényképes kellékek. Amikor az emberek meglátják a majmokat megérintő szakértőket, akkor ők is közel akarnak kerülni hozzájuk – állítják az irányelvek szerzői. Ez pedig veszélyes az emberek számára is, hiszen a majmok megharaphatják vagy megfertőzhetik őket – vagy akár az emberek betegíthetik meg a majmokat.

Mindez jelentős veszélyt jelent a majmok túlélésére nézve.

– hangsúlyozza Hare.

A legfrissebb adatok szerint a főemlősfajok mintegy 60 százaléka a kihalás szélén áll, köztük a legtöbb makimajom és az összes majom – csimpánz, gorilla és orangután. Az élőhelyek elvesztése után az orvvadászat okozza a főemlősök számának csökkenését. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013-ban úgy becsülte, hogy az illegális kereskedelem évente közel 3000 majomhalált okoz, vagyis a teljes népesség nagyjából 1 százalékát.

Lehet, hogy 30, 40 évvel ezelőtt primatológusok is azt gondolták volna, hogy mennyire klassz, hogy ők vagy más tudósok szelfizgetnek a tanulmányi tárgyával: a majmokkal. Ma már nem gondoljuk, hogy ez klassz lenne. Ez tipikusan olyan dolog, hogy az idő megtanít minket arra, hogy mi a biztonságos, mi a fontos, miért tartozunk a felelőséggel.

– állítja Janette Wallis, a csoport tagja, a Kasokwa-Kityedo Forest Project igazgatója.

Majomirányelvek

Az új irányelvek szerint a fényképeken jól láthatóan egyértelmű fizikai akadályt kell látni, vagy legalább 7 méterre vannak az emberek és a főemlősök között. Más embereknek nem szabad megmutatni a bölcsőt, a kézi etetést vagy azt, ahogy az állatokkal játszanak. Továbbá a fotókon jól láthatóan jelen kell lennie az olyan tudományos felszereléseknek, mint az arcmaszkok, távcsövek és jegyzettömbök, hogy kommunikálják a főemlősök kutatásának és gondozásának szakmai jellegét. A lista pedig arra is megkéri a „fontos” embereket, akik már egyszer pózoltak így a majmokkal, hogy 

A Jane Goodall Intézet tavaly hasonló irányelveket fogadott el, és azóta megpróbáltak elhatárolódni vagy „elutasító” nyilatkozatokat fűzni az évtizedekkel ezelőtti fotókhoz, amelyek Jane Goodallt, a híres angol női etológust, antropológust és primatológust, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatóját a majmok közelében mutatják. Magyarán: 

Hat évtized alatt fejlődött a gondolkodásunk. Nem akarjuk tovább erősíteni azt az érzést, hogy rendben van, ahogy ezekkel az állatokat kapcsolatba kerülünk.

– állítja Shawn Sweeney, az intézet kommunikációért és politikáért felelős alelnöke, aki azt is hozzátette, hogy kollégáival örömmel látja, hogy egy nemzetközi fórumon foglalkoznak a kérdéssel.

Kétélű kard

Mindez problémát jelenthet a különféle nonprofit szervezetek számára, amelyek állami adományokra támaszkodnak, és bevételeik nagy részét járulékokból, ajándékokból és támogatásokból szerzik. E szervezetek reklámvideói és fotói gyakran olyan képeket, videókat mutatnak, ahogy az árva kismajmokat a személyzet megmenti és rehabilitálja. Ez a hangulatos kép azonban egy „kétélű kard”, amelytől óvakodni kell – állítja Hare. Miközben odavonzza az adományozókat, akiknek a finanszírozásának köszönhetően a szervezetek meg tudják védeni a főemlősöket a természetben, és az állatmenhelyek anyagi létét is biztosítják. Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy mennyire káros, amikor a főemlősöket háziállatként tartják.

Még ha nem is minden szervezet fogadja el az irányelveket, akkor is el kellene érniük, hogy maguk a kutatók és gondozók kétszer is átgondolják, hogy mit osztanak meg a saját közösségimédia-oldalaikon.

– hangsúlyozza Marni LaFleur, a San Diegói Kaliforniai Egyetem primatológusa, aki hozzájárult az új szabályokhoz.

Nagyon remélem, hogy az emberek jobban értékelni fogják ezeknek az állatoknak a jólétét, mint azt, hogy lájkokat kapjanak.

– tette hozzá a tudós.

Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Ted Streshinsky Photographic Arc