Leprás csimpánzokat találtak az afrikai dzsungel mélyén

Vadon élő csimpánzoknál mutattak ki leprával való fertőzöttséget Afrikában − közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW).

Az MTI beszámolója szerint a kutatók egyelőre nem tudják, hogyan fertőződhettek meg az állatok, de abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg. Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője szerint azonban 

Egyetlen érintés még nem elég a fertőződéshez, a kontaktusnak szorosnak és hosszantartónak kell lennie. Az átlagos lappangási időszak 3-4 év, de olykor 20 év is lehet − fejtette ki Gabel.

Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél. Ezért az állatokban és a természetben más forrásnak is lennie kell

− vélekedett Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója.

Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak. A kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatuknál. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat. A leprát említették már a Bibliában és ókori egyiptomi múmiáknál is kimutatták. Az úgynevezett fordított zoonózisok közé tartozik. A zoonózis olyan fertőző betegség, amely természetes úton állatról emberre terjednek. Az elmúlt évben nagy figyelmet kaptak az ilyen betegségek, mivel az eddigi vizsgálatok szerint az új koronavírus denevérektől származik. Állati eredete van például az ebolának, a madárinfluenzának és a HIV-vírusnak is.