Moderálja moderátorait a Facebook
Meghozta első döntéseit a Facebook újonnan felállított felügyeleti szerve csütörtökön, és megállapította, hogy a közösségi oldal az öt vizsgált esetből négyben hibásan járt el – írja az MTI.
A testület, amely tavaly ősszel kezdte meg a működését, ezért elrendelte a szóban forgó, korábban eltávolított négy poszt visszaállítását. Az egyik esetben egy mellrákkal kapcsolatos Instagram-bejegyzést törölt az oldal automatikusan, mert női mellbimbók voltak láthatók rajta, a testület azonban úgy ítélte, hogy
ilyen esetben kivételt kell tenni a meztelenséggel kapcsolatos irányelvek alkalmazása alól.
A határozat szerint hibásan jártak el azon poszt eltávolításakor is, melyen egy – tévesen – Joseph Goebbels náci propagandaminiszternek tulajdonított idézet volt olvasható, minthogy a felhasználónak nem volt célja annak népszerűsítése,
pont az abban megfogalmazottak ellen foglalt állást.
Egy olyan bejegyzést is vissza kell állítani, amely téves információkat tartalmazott a koronavírusról, a szakemberek szerint ugyanis az nem jelentett veszélyt. Végezetül egy halott szíriai kisgyereket ábrázoló fényképet is hibásan törölt a felügyeleti tanács szerint a Facebook, mivel az ugyan sértő volt, nem érte el a gyűlöletbeszéd szintjét.
Elemzők szerint az első határozatokat komoly nemzetközi figyelem övezi, ugyanis azok adhatnak egyfajta képet arról, hogy a szerv mennyire független a világ legnagyobb közösségi oldalának számító platformtól, különösen most, amikor Donald Trump előző amerikai elnök fiókjának felfüggesztésével kapcsolatban is zajlik már az eljárás. Michael McConnell, a testület társelnöke arról számolt be, hogy a Trump-ügyben még „rendkívül korai szakaszban” tart a folyamat.
Eddig mintegy 150 ezer bejegyzés és fiók törlése ellen nyújtottak be fellebbezést, a tájékoztatás szerint a sokakat érintő ügyeket veszi előre, s nem is vizsgálnak ki minden egyes panaszt. A Facebook a moderálási gyakorlataival, az álhírekkel és gyűlöletbeszéddel szembeni, sokak szerint nem megfelelő fellépésével kapcsolatos bírálatokra reagálva hozta létre a felügyeleti szervet, amely – kötelező érvényű – döntéseiben nem veheti figyelembe a vállalat érdekeit.