Vazul
11 °C
25 °C

Nagyobb immunitást lehet elérni az oltóanyagok keverésével

2021.05.10. 15:04 Módosítva: 2021.05.10. 18:19
Több országban is kísérleteznek azzal, hogy egy embert több koronavírus elleni vakcinával is beoltsanak. Az eljárásnak számos előnye lehet – írja a medicalxpress.com.

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyelőre még nincs elég adatunk arról, hogy a különféle vakcinák miként tudnak teljesíteni egymás mellett, ennek ellenére néhány alkalommal már kipróbálták a keresztvakcinázást. A franciák, németek és a svédek például azoknál éltek ezzel az eszközzel, akik az AstraZeneca-oltás első adagját megkapták ugyan, de a második adagot a vérrögképződéses esetek miatt nem akarták beadni nekik ebből az oltóanyagból. 

A különféle oltóanyagtípusok keverése nem számít új eljárásnak. Korábban más betegségek – például a HIV – esetében már sikerrel alkalmazták ezt a lépést. A vakcinák „mixelése” egyrészt azért lehet előnyös, mert ezáltal annak a rizikója is csökkenthető, hogy az emberi szervezetben rezisztencia fejlődjön ki valamelyik oltóanyag ellen. Ez különösen az adenovírus-alapú vakcinák – vagyis a Szputnyik V, az AstraZeneca, a Janssen és a kínai CanSino – esetében lehet fontos. 

A Szputnyik esetében ezt a kockázatot eddig azzal csökkentették, hogy a két oltásnál eltérő típusú adenovírust juttattak a szervezetbe, az AstraZenecánál pedig egy, a csimpánzokból kivont vírusfajtát használtak, amivel az emberi szervezet nem találkozhatott. A szakértők szerint azonban ha ezekre még rájön egy harmadik oltás, amelyet nem adenovírus-alapú vakcinából kap a páciens, akkor az még tovább növelheti a szervezet immunitását, valamint csökkentheti az oltási elleni rezisztencia kialakulásának veszélyét is. 

Emellett pedig abban is segíthet egy pluszoltás egy másik vakcinával, hogy a szervezetben nagyobb mennyiségben képződjenek az antitestek, valamint hosszabb ideig maradjanak jelen. A Janssen ebola elleni oltóanyagánál például már bebizonyították azt, hogy ez működőképes lehet. Ott ugyanis az első oltásnál adenovírust használnak, a másodiknál viszont egy másik vektorvírust, az MVA-t juttatják be a szervezetbe, és az növelte többek közt az immunválasz időtartamát is.

Emellett az oltóanyagok keverése a variánsok elleni küzdelemben is hatékony eszköz lehet, mivel az immunválasz hatókörét is szélesítheti, ha többféle oltóanyag is működik a szervezetben. Különösen igaz lesz ez akkor, ha elkészülnek azok a vakcinák, amelyeket kifejezetten valamelyik variáns ellen fejlesztettek ki a gyártók. 

Mindemellett a vakcinák keresztezése előtt hosszú és alapos kutatásokra van szükség, amelyek kimutatják, hogy mindez milyen következményekkel járhat a gyakorlatban. Különösen az mRNS-vakcinák és az adenovírus-alapú oltóanyagok keresztezésével kell vigyázni, mivel erre eddig még egyáltalán nem volt példa az mRNS-technológia forradalmisága miatt.

A keresztvakcinázás hatásaira vonatkozóan már több országban is zajlanak kísérletek. Volt már példa rá, hogy két adenovírus-alapú vakcinát teszteltek egymással és arra is, hogy adenovírus–mRNS felállásban nézték meg az oltóanyagok működését.