Érkezik a Glaxo és a Pasteur közös vakcinája

A fejlesztők ezek alapján megkezdik a III. fázis előkészületeit, a vakcina engedélyezését pedig az év végére várhatjuk. A védőoltás az eddigiektől eltérő technológiával készül majd, ugyanis sem mRNS, sem DNS, sem pedig teljes, elölt vírus nem lesz benne. A vakcina a koronavírus mesterségesen, rekombináns módszerrel előállított tüskefehérjéjét tartalmazza a GSK által fejlesztett immunreakciót fokozó adjuváns mellett.

A bejelentés sokak számára meglepetésként hatott, mert bár a vakcina fejlesztése tavaly óta zajlik, eddig nem sokat lehetett róla hallani. Az Egyesült Államokban a legutóbbi elemzésekben már nem is számoltak vele a szakemberek. 

Más, mint a többi

Az oltás tehát eltér a Pfizer és a Moderna mRNS-, valamint a Janssen, a Szputnyik és az AstraZeneca (DNS és vektorvírus), valamint a Sinopharm (teljes, elpusztított vírus) vakcináitól. Ezzel a módszerrel a Sanofi Pasteur már készített influenza elleni védőoltást, amit sikerrel alkalmaznak például az Egyesült Államokban, az immunválaszt erősítő adjuvánst pedig a GSK fejlesztette és használta korábban már más vakcinákban. A brit–francia fejlesztésű vakcina erős immunválaszt váltott ki felnőtt (18–59 éves) és időskorú, 60–95 éves betegek körében egyaránt. A vizsgálatok független lektorok által megvizsgált adatainak publikálását hamarosan ígérik a fejlesztők.

Az oltás szállításához nem lesz szükség különleges berendezésekre, egyszerű hűtőgépekben tárolható. Az amerikai Novavax hasonló, vagyis rekombináns protein alapú vakcinát fejleszt, ráadásul vizsgálja az influenzavírussal kombinált vakcina lehetőségét is. 

Mi értelme ilyet fejleszteni pont most?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha az eddig engedélyezett és bevált vakcinákból a gyártók képesek milliárdos nagyságrendben gyártani, akkor van-e még értelme újabb vakcinát kifejleszteni? A válasz igen, több okból is. A járványnak egyrészt még nincs vége, és a fejlődő országok nagy részében az oltások éppen csak elkezdődtek. A szegényebb országok oltási kampányait elősegítő program, a COVAX már le is szerződött a GSK és a Sanofi által gyártott vakcina felhasználására, előzetesen 200 millió adagra. Az oltást eredetileg a Pfizer és a Moderna vakcinájával nagyjából egy időben, vagyis tavaly decemberre vártuk, de most a késés még akár szerencsés is lehet.

A GSK-vakcina ugyanis az eddigiektől eltérően két változatban készül majd, így nemcsak a vuhani, hanem az azóta kifejlődött dél-afrikai mutáns információját is eljuttatja immunrendszerünkbe. Egyre több szakember véleménye az, hogy a Sars-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus velünk marad egy ideig, és harmadik vagy akár évente történő oltásra is szükség lehet – az influenzához hasonló módon. Újabb helyeken újabb fertőzési gócpontok alakulnak ki ugyanis, most éppen Indiában és Tajvanban, melyek újabb és újabb vírusvariánsokat hoznak magukkal. Mire körbeér a járvány a földön, sajnos nagyon könnyen lehetséges, hogy újabb oltásra lesz szükség. Ennek alapján tehát mindenképpen lehet helye ennek és újabb vakcináknak is a koronavírus elleni küzdelemben. Vakcinafejlesztés egyébként hazánkban is zajlik, a preklinikai vizsgálatok ráadásul ígéretes eredményeket mutatnak. 

A szerző allergológus és klinikai immunológus szakorvos

(Borítókép:  Egy alkalmazott a gyártósoron dolgozik a brit multinacionális GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyár gyárában, Franciaország északi részén, Saint-Amand-les-Eaux-ben, 2020. december 3-án. Fotó: Francois Lo Presti / AFP)