Telegram: a belarusz ellenzék fegyvere Lukasenka ellen

A napokban nemzetközi botrányt okozott az eset, amikor a belarusz légierő egy Ryanair-utasszállítót kényszerített földre, hogy elhurcolhassa a fedélzetén utazó ellenzéki újságírót. Roman Protaszevics a NEXTA Telegram-csatorna alapító főszerkesztője volt. 

Protaszevics csatornája kulcsszerepet játszott a Belaruszban 2020 májusa óta tartó, erőszakba torkolló tüntetések szervezésében, amelyek az Európa utolsó diktátoraként, hazájában csak „Csótányként” ismert Alekszander Lukasenka újraválasztásával zárult elnökválasztást követték. A NEXTA éléről tavaly szeptemberben lelépő és lengyel menedéket kérő Protaszevicset terroristaként tartotta számon a Lukasenka-rezsim. Felmerül a kérdés, hogy mi ez a világszerte politikai szelet vető platform, vagyis:

Mi az a Telegram?

A programot 2013-ban indította Nyikolaj és Pavel Durov. Durovék az orosz Facebook és a máig leglátogatottabb orosz weboldal, a VKontakte alapítói, akiket 2014-ben rakott ki Vlagyimir Putyin a cégükből.

A Telegramnak öt adatközpontja van világszerte, a központjuk Dubajban található. Ma is a világ legnépszerűbb alkalmazásai közé tartozik, 2021 januárjában félmilliárd felhasználójuk volt, amivel ötödikek a Facebook (WhatsApp, Messenger), a kínai Tencent (WeChat, QQ) és a japán Line mögött.

2015 szeptemberétől vezették be a csatornákat. A csatorna egyirányú üzenetküldésre alkalmas, arra csak az indítója tehet fel tartalmat. A csatornára bárki beléphet, és állandó publikus webcímmel rendelkezik.

Tényleg teljesen titkosított csevegőprogram?

Igen, de kérdés a minőség. Ha titkok megőrzéséről van szó, ez azért viszonylag hülye válasz, de figyelembe kell venni, hogy ebben a témában marketingkommunikációban kell vastagon megmártóznunk. Tudniillik a felhasználók számára általában fontos az adataik védelme, és azoknál, akik a Telegramot használni kezdik, ez különösen fontos szempont. Amint az a Forbes és a Wired írásaiból is kiderül, a felhasználó és csevegőpartnere közötti csatorna end-to-end titkosítása alapértelmezetten nincs bekapcsolva a programban, és gyakorlatban például a Signal protokollt használó WhatsApp jóval biztonságosabb, szemben a Telegram ellenkező értelmű marketingüzeneteivel. Durovék ráadásnak hackerversenyt is indítottak, amiben végül senki sem tudta feltörni a program által titkosított csevegést és elvinni a mesés, több százezer dolláros fődíjat. Ezt többen előre megrendezettnek nyilvánították, a marketingküzdelem tehát igen heves volt.

Hogy mennyire releváns a titkosítás, illusztrálja Puerto Rico egykori kormányzója, Ricardo Rosselló esete, akit többoldalnyi, mobiljáról ellopott szexista és rasszista Telegram-beszélgetés kiszivárogtatásával buktattak meg. Az eset is mutatja, hogy az adatok biztonsága egyenesen arányos a leggyengébben védett láncszemmel –  ami az esetek túlnyomó többségében az ember.

Igaz, hogy betiltották?

Több országban tiltott program: Bahreinben, Kínában, Iránban, Pakisztánban, Oroszországban. Indiában bizonyos internetszolgáltatóknál nem elérhető. Indonéziában terroristák használták, de a Telegram fellépése nyomán 2017-ben feloldották a tiltást. Thaiföldön, Hongkongban és Belorussziában tömegtüntetések szervezésében játszott szerepe miatt tiltották be a programot. Belorussziában egyébként viszonylag sikertelen volt a tiltás, mert a demonstrálók fele az internet lekapcsolása után is tudta használni a chatet.

Miért tiltják be?

Több problematikus csoport is használta kommunikációra, például a hírhedt közel-keleti terrorszervezet, az ISIS is hivatalos csevegőprogramnak választotta. 2015 novemberében ugyan a Telegram eltávolította nyilvános csatornáikat, a program kiérdemelte a „dzsihadista csevegő” elnevezést. A Telegram fellépése ellenére újra és újra felbukkantak terrorcselekményekkel kapcsolatban például Franciaországban és Indonéziában.

A fehér felsőbbrendűséget hirdetők és a neonáci csoportok is előszeretettel használják a szolgáltatást. Az ilyen csatornákkal úgy jár el a Telegram, mint a terroristákkal, kampányszerűen több tízezrével törli azokat.

Emellett a Telegramot liberális adatvédelmi szabályai miatt gyerekpornó terjesztésére is használják. Észak-Macedóniában emiatt botrány is kitört, amikor egy meztelen tinik és kiskorúak fotóit közlő és szexuális zaklatásra buzdító csatorna miatt akarták betiltani a szolgáltatást.

nem is olyan rég például lopott Facebook-fiókok adatait árusító robotot füleltek le a szolgáltatásban – ez tovább rombolta a személyes adatok védelméért küzdő csevegőprogramról kialakult képet.

(Wikipedia)