Harvardi professzor: Lehet sokat enni, nem az okozza az elhízást

Az American Journal of Clinical Nutrition táplálkozástudományi szaklapban megjelent cikk szerzői az „energiaegyensúly-modellt” a „szénhidrát-inzulin modellel” váltanák fel az elhízás okainak magyarázatában.

Az energiaegyensúly egy évszázados, könnyen felfogható mechanizmus: azzal, amit megeszik, az ember energiát visz be a szervezetébe, a test pedig mozgás és fizikai erőkifejtés energiát ad le. Ha több energiát viszünk be, mint amit leadunk, kész az elhízás.

A Harvard Egyetem orvosi karának professzora, David Ludwig szerint azonban nem az a fő probléma, hogy mennyit eszünk, hanem, hogy mit, az  „energiaegyensúly-modell” pedig semmit sem mond az elhízás biológiai okairól.

Növekedési szakaszban a serdülők napi 1000 kalóriával többet esznek. Akkor az evés okozza a növést, vagy a növéstől lesznek éhesek?

– firtatja a bostoni gyermekkórház endokrinológusaként is dolgozó professzor.

Az amerikai felnőttek 40 százaléka túlsúlyos. A javasolt „szénhidrát-inzulin modell” azt állítja, hogy nem a túl sok evés okozza az elhízást, hanem a magas glikémiás terhelésű élelmiszerek, vagyis a gyorsan felszívódó szénhidrátok mértéktelen fogyasztása. A cukrozott élelmiszerek hormonális változásokat okozva megváltoztatják az anyagcserét, amely zsírban igyekszik elraktározni a beérkező energiát, és ez súlyfelesleg kialakulásához vezet.

A finomított cukor fogyasztása fokozott inzulin elválasztást okoz, és elnyomja a glukagon kiválasztást. A sejtek emiatt kalória raktározásra állnak át és kevesebb energiát hagynak az izmoknak és más aktív szöveteknek, mivel ezek nem kapnak elég energiát, visszatérő éhség formájában jelzik ezt. A végeredmény, hogy 

Nem csak az „energiaegyensúly modell”, de a „szénhidrát-inzulin modell” is a múlt század elejéről származik. A most publikált 17 nemzetközi szerző közreműködésével írt tanulmány azonban az eddig legátfogóbb feldolgozása a szénhidrát szerepének. Minden esetre gyökeres változást jelenthet, ha az elhízás kezelésében is megjelenik, hogy nem annyira fontos, hogy keveset együnk, hanem az, hogy kerüljük az édességeket.

(American Society for Nutrition)