Íme a magyarázat a hazai járványadatokra

Az Index korábbi cikke és egyebek mellett a Népszava is felvetette, hogy a magyar járványügyi adatok első ránézésre furcsa lefolyást mutatnak a tavalyi év hasonló időszakához képest. A friss statisztikák szerint többen vagy közel annyian voltak kórházban és lélegeztetőgépen a koronavírus miatt, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Akkor a második, most pedig a negyedik hullám vette kezdetét, mégis többen voltak kórházban az utóbbi napok statisztikái szerint, mint tavaly ilyenkor, amikor még senki sem kapott vakcinát. 

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy nem magyar jelenségről beszélünk. Az Egyesült Államokban például 2021. szeptember 2–8. között napi 95 848–97 672 kórházi kezelt volt, míg tavaly ugyanebben a periódusban 28 964–30 842. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy az összes fertőzött száma alacsonyabb, mint a második hullám idején. Ami más tehát, az a kettő aránya, vagyis az új fertőzések és a kórházban, illetve intenzív osztályon kezeltek számának egymáshoz viszonyulása.

A viszonylag magas átoltottsággal rendelkező országok, példáink esetében Magyarország és az Egyesült Államok, ahol az összlakosságra vonatkozó oltottsági arány hasonló, már érezhető védettséget produkálnak az egyébként tavaly elterjedt variánsoknál jóval fertőzőbb delta-mutáns ellenére. Nagyon fontos megérteni, hogy az oltások a tünetmentes fertőzések ellen is rendkívül hatékonyan védenek. Ezt a Janssen-vakcina esetében már a klinikai vizsgálatok idején is egyértelműen sikerült bizonyítani még a delta-variáns esetében is, míg a többi oltásnál ezt a valós életben nyert eredmények is bizonyítják. Ez tehát megmagyarázza a kevesebb összesetszámot a tavalyinál fertőzőbb variáns ellenére. Az USA Indiana államában például az összes fertőzés 97,6 százaléka a be nem oltott lakosságban alakult ki idén. 

Az idei, negyedik hullámért felelős mutánsról tudni kell, hogy rendkívül gyorsan képes szaporodni, a fertőzöttek így lényegesen nagyobb vírusmennyiséget ürítenek. Az angol szakirodalomban viral loadnak nevezett mutató befolyásolja a tünetek súlyosságát, a betegség lefolyását. Akik tehát megfertőződnek és nincsenek beoltva, nagyobb eséllyel kerülnek kórházba, illetve intenzív osztályra és lélegeztetőgépre is. Indiana államban az idei kórházi kezelést igénylő esetek 98,6 százaléka az oltatlanok közül került ki. Ehhez hasonlóan a koronavírus-fertőzés miatt elhunytak 98,7 százaléka nem volt beoltva.

Ezt támasztja alá az egyik legnagyobb amerikai egészségbiztosító, a Banner Health Systems rendelkezésünkre bocsátott adatsora is, amely egyértelműen mutatja, hogy idén a kórházi kezelések jelentős eltolódást mutatnak a fiatalabb korosztályok felé a tavalyi adatokhoz képest. Márpedig közülük jóval kevesebben vannak beoltva, mivel az oltási kampányok kezdetben elsősorban az idősebbekre fókuszáltak. 

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár. 

(Borítókép: Egy asszisztens előkészíti a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty vakcinát a Jósa András Oktatókórház oltópontján 2021. szeptember 16-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)