Különös égi jelenséget okozott a vulkán La Palma szigetén
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén szeptember 19-én tört ki a Cumbre Vieja vulkán ötven év nyugalom után. A két héten át tartó vulkáni aktivitás jelentős része a szárazföldre korlátozódott, a kiömlő láva épületeket, utakat és mezőgazdasági területeket is elpusztított, a sziget egy részét le kellett zárni.
Látványos légköri jelenségek október 2-ig nem kísérték a vulkánkitörést, de akkor már gyakoribbá vált a tűzhányó robbanásokkal kísért aktivitása, melyet a Kanári-szigetek Vulkanológiai intézete folyamatosan figyelt. Az első szembetűnő légköri jelenséget, mely a Cumbre Vieja kitöréséhez köthető, a NASA Terra műholdja is megörökített október 4-én. A felvételen egy dél felé tartó sűrű hamufelhő látható, ez vulkánkitörések során egy viszonylag gyakori légköri jelenség.
A kitörés nem volt olyan erős, hogy annyi hamu és gáz kerüljön a légkörbe, hogy az tartós hatást gyakoroljon az éghajlatra és az időjárásra, a légi közlekedést azonban átmenetileg leállították a szigeten a 3 kilométer magasra lövellő hamu miatt. Kellően erős volt viszont a vulkánkitörés ahhoz, hogy felfelé törő légoszlop alakuljon ki, mely egy ritka égi jelenséget eredményezett.
This time-lapse from @cielodecanarias shows the interaction of the #VolcanLaPalma eruptive plume with the Temp inversion at the top of the Saharan Air Layer that forces it to move horizontally at 5300m asl. The volcano emits pulses of different intensity which causes these waves! pic.twitter.com/L2MblhV7Ab
— AEMET_Izaña (@AEMET_Izana) October 2, 2021
Ezt a Terra műhold párja, az Aqua rögzítette az űrből, illetve a vulkanológiai intézet timelapse felvételen a Földről is.
Az erőteljesen emelkedő légoszlopot erupciós, azaz kitörési oszlopnak is nevezik, forró hamuból és gázokból áll. A levegőnél könnyebb, vízgőzt és más gázokat tartalmaz. A vulkanológiai intézet mérései szerint 5,3 kilométeres magasságig emelkedik, ahol egy szárazabb, melegebb légréteggel (inverzió) találkozik, mely nem engedi továbbemelkedni az erupciós oszlopot, így az szétterülve, vízszintesen mozog tovább.
Mivel a vulkánkitörések erőssége ingadozó, így az erupciós oszlop „lüktetése” is változó, ez pedig koncentrikus gravitációs hullámokat hoz létre a hamufelhőben. Ezen hullámok fizikája azonos a vízfelszínen létrejövőkével, melyeket például egy tóba hajított kavics okoz.
(Felhasznált források: NASA Earth Observatory, Űrvilág)
(Borítókép: Lauren Dauphin / NASA)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.