Szorongást okoz a Facebook névváltása

A Facebook névváltásával és metaverzum programjával kapcsolatos legelterjedtebb vélekedés, hogy az egész gyakorlatilag egy nagyszabású kríziskommunikációs trükk, amivel a Frances Haugen kongresszusi vallomása által a cég imázsán ejtett sebesülést igyekeznek túlélni.

Az új név – ahogy a 2015-ben Alphabetre átnevezett Google esetében – nemcsak a platform kellemetlen társadalmi hatásait fedi el, hanem gyakorlatilag a monopóliumot kiépítő techcégek az élet minden területére beszivárgó működését is. Ez egy felturbózott kapitalizmus, amit a PricewaterhouseCoopers szakértői, Grady Means és David Schneider metakapitalizmusnak neveztek el két évtizeddel és két válsággal ezelőtt, de pontosan ugyanúgy az internet segítségével elszabaduló gazdasági erőket értették alatta, ahogy a távoli jövőben, pontosabban ma megvalósulni látszik.

A XXI. századi fejlődés mítoszának főszereplői a mind gyorsabb digitális kommunikációra, az innovációra és mesterséges intelligenciára épülő, hatalmas hasznot hozó óriáscégek. Amivel a valóság szintjén is találkozunk, az a személyes adatok etikátlan kezelése, a gyűlöletet, butaságot terjesztő algoritmusok és a munkahelyeken az embereket megfigyelő és sorsukról döntő gépek világa. 

Ezek a cégek ráadásul jelentős részben felelősek a klímaváltozásért, hiszen nemcsak a kriptovaluta-bányászat energiaigénye ér fel például Hollandia fogyasztásával, de az Apple, a Facebook, a Google és a Microsoft vállalatoké is.

Ahogy a Gates Alapítvány ellenzi a vakcinák globális felhasználását a szabadalmi jogok nevében, vagy ahogy Elon Musk bolygóközi civilizációt ígér, miközben kevesebb adót fizet, mint egy sikeresebb magánember, az új cégek filantrópiával és utópiákkal fedik el nem teljesen emberséges arcukat.

Megengedhető?

A Liverpool Hope Egyetem professzora, Dr. David Reid szerint amellett, hogy izgalmas új lehetőségeket tartogat, a metaverzum veszélye, hogy elmélyíti a közösségi média már létező problémáit, a személyes adatok sorsán és megfigyelésen át a nyerészkedésig és a kiberzaklatásig.

Az emberek jelenleg azon aggódnak, hogy milyen hatása van a Twitternek a politikára. De milyen hatást gyakorolhatsz, ha egy teljesen zárt környezetben háborús zónába helyezel valakit, és megmutatod neki, hogy mi folyik ott?

– teszi fel a kérdést Reid professzor, aki úgy vélte, hogy aki a metaverzumot uralja, az a valóságot is uralja.

Reid arra is rámutatott, hogy a jelenlegi vegyes valóság (MR) prototípusaiban már arc-, szem-, test- és kézmozgást követő szenzorok vannak, de olyan is van, amiben EEG figyeli az agyhullámokat, tehát egy ilyen rendszer minden mozdulatot vagy gondolatot rögzít.

A Facebook első befektetőinek egyike, Roger McNamee úgy vélte, nem lenne szabad megengedni a Facebooknak, hogy metaverzumot hozzon létre.

A Facebooknak el kellett volna veszítenie a jogot, hogy saját döntéseket hozzon. Törvényhozói engedélyhez kellene kötni minden lépésüket. Már így is felmérhetetlen károkat okoztak

– vélekedett McNamee.

(IFLScience, TechXplore)

(Borítókép:  Nikolas Kokovlis / NurPhoto / Getty Images)