2030-ig nyugdíjazzák a Nemzetközi Űrállomást, de van egy kis bökkenő

A most huszonhárom éves Nemzetközi Űrállomás programja a NASA legfrissebb előterjesztése szerint 2030-ig működhet, kilenc éven belül tehát nyugdíjba kell küldeni. Helyét magánvállalatok által fejlesztett űrkikötők és űrállomások vennék át az amerikai űrügynökség terve szerint.

Az emberiség eddigi legdrágább tudományos projektjének számító ISS-t eredetileg 15 éves élettartamra tervezték, ezt már másfélszeresen teljesítette. Az állomás körüli hibák ellenére eddig a NASA úgy vélekedett, hogy 2024-ig biztosan funkcionális marad az ISS, és ezt ki is fogják használni.

Az űrügynökség abban bízik, hogy 2028-ig sikerül magánvállalatok által fejlesztett űrállomásokat üzembe állítani, így az ISS-en zajló munkát le lehet állítani, majd át lehet költöztetni az orvosi-élettani kísérleteket előbbiekre. A NASA szerint ha nem lesz működő civil állomás, azzal a hosszú távú emberes repülések, például a Mars-missziók is veszélybe kerülnek.

Az ISS jelenleg minimum évi hárommilliárd dolláros (966 milliárd 483 millió forintos) fenntartási költségből üzemel, a költségek viszont folyamatosan növekednek, ahogy az ISS és moduljai egyre korosabbak. 

Egyrészt a drága fenntartás, másrészt a meghibásodások és az utóbbiak okozta veszély következtében új eszközökre lesz szükség akár bolygó körüli pályán, akár távolabb, hogy folyamatos maradhasson a hosszú távú emberi jelenlét az űrben. Ehhez Kína például, miután az ISS programjából kitiltották, saját űrállomást épít, az oroszok is terveznek egy új saját állomást, az amerikaiak pedig az űrkutatással foglalkozó magánvállalatokra bíznák a feladat megvalósítását.

Nem hotel, labor

Ahogy arról korábban írtunk, ezek között a vállalatok között jelentkezőként többek között ott volt a SpaceX, a Blue Origin és a Lockheed Martin is. A NASA végül a magánűrállomás terveinek előkészítésére végül a Blue Origint, a Nanoracks LLC-t, valamit a Northrop Grummant kérte fel 130 millió, 160 millió, és 125,6 millió dollárért. A három cégnek a terveiket 2025-ig kell prezentálnia, az üzembe helyezés az évtized második felére tolódhat. Az amerikai űrügynökségnek ezen kívül 140 millió dolláros élő szerződése van az Axiom Space-szel is, ami jelenleg olyan, az ISS-hez csatolható modulokon dolgozik, amik a Nemzetközi Űrállomás életének végével leválaszthatók, majd egy másik állomáshoz újrahasznosíthatók.

 Így a mikrogravitációs kutatások elvégzését kívánó cégek fizetnének a Föld körül keringő laborok használatáért, ami folyamatos bevételt jelenthet. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy űrturistákat fogadjanak ezek a létesítmények.

Amikor az utolsót üti a Nemzetközi Űrállomás órája, bonyolult és költséges feladat lesz az állomás megsemmisítése. A National Geographic becslése szerint egymilliárd dolláros költséggel kell számolni, ha pedig a NASA tényleg azt szeretné, hogy 2030-ra meg is semmisüljön az állomás, 2026 novembere és 2028 áprilisa között fokozatosan alacsonyabb pályára kell állítani azt. A légköri ereszkedés és elégés folyamatát nem lehet hosszú idővel előre megtervezni, mivel a légkör viselkedését befolyásolja a naptevékenység, melynek pontos előrejelzésére egyelőre csak kísérletek vannak, bevált módszer nincsen. Mivel az ISS hatalmas méretű, tömegének 16 százaléka nem égne el a légkörben. A maradványokat a csendes-óceáni műholdtemetőbe irányítanák, ahova például az ESA Jules Verne automata teherűrhajójának maradványai is kerültek, vagy ahol az oroszok Mir űrállomásának a légkörben el nem égett részre is örök nyugovóra tért.

A NASA a Nemzetközi Űrállomás fenntartásából megspórolt pénzt tervei szerint először az Artemis-programra fordítaná, majd később a Mars-kutatást támogatná belőle.

(Borítókép:  NASA / Getty Images)