Emberek milliárdjai a pusztulás felé vezető úton az ENSZ szerint

A Genfben nyilvánosságra hozott 3500 oldalas klímaváltozási jelentés, amelyet 34 ezer tanulmány felhasználásával 67 ország 270 kutatója készített, kiemeli, hogy a világ népességének közel fele már most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal, amelyek emberek milliárdjainak életére vannak kedvezőtlen hatással. Ezért a szerzők drasztikus és nagyszabású fellépésre szólítják fel a tagországokat.

A Föld egyharmadát-felét meg kell védeni és meg kell őrizni a jövő élelmiszer- és édesvízellátásának biztosítása érdekében. Tervet kell készíteni, hogy a part menti városokban élők biztonságban legyenek a viharoktól és a tengerek emelkedésétől – hangsúlyozták az MTI összefoglalója szerint a jelentés szerzői.

Az alkalmazkodás életeket ment

– mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés közzétételekor, hozzáfűzve, hogy „amint az éghajlatváltozás hatásai súlyosbodnak – és ez be fog következni –, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások növelése a legfontosabb a túléléshez, a késlekedés halált jelent”.

Az IPCC által készített jelentés arra összpontosít, hogy a természetet és a társadalmakat hogyan érinti az éghajlatváltozás, mit tehetnek az alkalmazkodás érdekében. A jelentés szinte minden tekintetben egyértelművé teszi, hogy az éghajlatváltozás sokkal gyorsabban hat a világra, mint ahogy azt a tudósok korábban várták. Az országok nem tudták csökkenteni a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást, sőt az tovább növekszik.

„Az ellenőrizetlen szén-dioxid-szennyezés a világ legkiszolgáltatottabbjait kényszeríti a pusztuláshoz vezető útra” – mutatott rá Guterres a videóbeszédében.

A tényeket nem lehet tagadni. A vezetésről való lemondás bűncselekmény

– hangoztatta.

Miközben a kormányoknak drasztikusan csökkenteniük kellene károsanyag-kibocsátásukat, hogy meggátolják a globális felmelegedés elszabadulását, egyúttal azon is kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a felmelegedés miatti szenvedést.

Menedékeket kell építeni a városokban

A melegebb világhoz való alkalmazkodáshoz rengeteg pénzre lesz szükség. A városokban olyan hűs területeket kell kialakítani, ahol az emberek menedéket kereshetnek a hőhullámok elől, a tengerparti közösségeknek pedig új infrastruktúrára vagy áttelepítésre lehet szükségük – áll a dokumentumban.

Vagy felkészülünk erre az átalakulásra, amelyet az alkalmazkodás kíván, vagy az éghajlatváltozás kényszerít majd rá minket – figyelmeztetett Kristina Dahl, a Scientists szakértője.

A jelentés, amelyet három hónappal a skóciai Glasgow-ban tartott klímacsúcs után publikáltak, kiemeli, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani, mert ennek a küszöbértéknek az átlépése már visszafordíthatatlan károkat okozna a világnak.

Fizikailag még lehetséges másfél fokon tartani a felmelegedést, ám sok változást már nem lehet visszafordítani. Viszont sokat le tudunk lassítani, sőt párat meg is tudunk állítani. Vannak olyan, ember által mozgásba lendített folyamatok, amelyek több évezreden keresztül zajlanak majd, ilyen a jég olvadása is

– ezt hangsúlyozta korábban Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, klímakutatót, a CEU professzora, az IPCC III. munkacsoportjának alelnöke.

A 1,5 fokos emelkedés tartása érdekében erős, gyors és fenntartott üvegházhatásúgáz-csökkentésre van szükség. Ez nem csupán a klímavédelem miatt fontos, de a légszennyezés miatt is, amely talán a legnagyobb veszélyt jelenti az emberre nézve.

A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokhoz közeli értékre való korlátozása nem feltétlenül akadályozza meg a természetet, a társadalmakat vagy a gazdaságokat érő veszteségeket, de jelentősen csökkenteni fogja azokat – áll a jelentésben.

A bolygó már 1,1 Celsius-fokkal melegebb lett az iparosodás előtti értékekhez képest, és két évtizeden belül elérheti az 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmak nem fognak jól alkalmazkodni a felmelegedő világhoz, ha nem lesznek befogadóak a probléma megoldása során. A megoldásoknak figyelembe kell venniük a társadalmi igazságosságot, és tekintettel kell lenniük az őslakosokra, a kisebbségekre és a szegényekre is.

A szegények és a leginkább marginalizáltak a leginkább sebezhetőek 

– mondta Timon McPhearson, a New York-i New School munkatársa, a jelentés 270 szerzőjének egyike. Ide érthetők az afrikai, dél-ázsiai fejlődő országokban élő emberek, valamint a kis szigetországok lakossága, továbbá a fejlett országokban, köztük az Egyesült Államokban élő marginalizálódott közösségek is.

Az inkluzív gazdasági fejlődés nélkül Afrikában az éghajlatváltozás várhatóan 40 millióval több embert taszít mélyszegénységbe 2030-ra. A szociális jóllét biztosítása vagy a környezetet is védő munkahelyek létrehozása azonban sokat lendíthet a kiszolgáltatott közösségek megsegítésén – magyarázta a jelentés társszerzője, Christopher Trisos, a Fokvárosi Egyetem klímakockázati kutatója.

Veszélyben a bolygónk élhető jövője

A jelentés szerzői kiemelték, hogy az idő már fogytán van a társadalom egészére kiterjedő, szükséges átalakításokhoz. A következő évtizedben meghozott döntések meghatározóak lesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

„Rövid és egyre kevesebb időnk van arra, hogy biztosítsuk a bolygó élhető jövőjét” – mondta Hans-Otto Pörtner, a jelentést készítő IPCC munkacsoportjának társelnöke.

De meg kell felelnünk ennek a kihívásnak

– szögezte le.

A hétfői a második jelentés az IPCC legújabb jelentésciklusából, amely a több mint hét éve történt utolsó átfogó értékelés óta született kutatási eredményeket összegzi. Az első, tavaly augusztusban közzétett jelentés azt állapította meg, hogy az emberiség tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, az immár visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő. A mostani ciklusban további két jelentés várható.

(Borítókép: A Goodna külvárosában lévő ingatlanokat árvíz árasztotta el 2022. március 1-jén Ausztráliában. Fotó: Bradley Kanaris / Getty Images)