Fertőzésveszély fenyegeti az élővilágot az óceánban úszó műanyaghulladék miatt

Egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a szétszóródó műanyaghulladék-részecskék néhány különösen kellemetlen parazita koncentrálódását is elősegíthetik az óceánban, ami az emberek egészségére és az élővilágra nézve egyaránt hatással lehet.

Előzőleg megfigyelték a paraziták felhalmozódását az óceán felületén, természetes módon előforduló rétegekben. A tengerparti kikötők víz alatti fa szerkezetét is élőlények vagy mikroorganizmusok borítják egy ragacsos rétegben, amelyet biohárnyának vagy biofilmnek nevezünk.

Karen Shapiro, a Kaliforniai Egyetem állatorvosa 2014-es tanulmányban vett részt, amely megállapította, hogy a hínárerdőkben található biofilmek olyan parazitáknak adhatnak otthont, mint a Toxoplasma gondii, egy mikroszkopikus élőlény, amely betegséget okozhat állatokban és emberekben egyaránt – embereknél a tünetek gyakran lázzal, fejfájással és duzzadt nyirokcsomókkal járnak.

A ragadós biofilm nélkül a paraziták felhígulnának az óceán óriási kiterjedésében, de ha lenne hová összegyűlniük, a paraziták koncentrálódhatnának és megfertőzhetnék a tengeri élővilágot. A jelenlegi vizsgálat azt kutatta, hogy ez előfordul-e az óceán mesterségesebb felületein, például a mikroműanyagokon.

Ha a paraziták a kagylótelepek körül koncentrálódnának, akkor az emberek által fogyasztott élelmiszerekben is előfordulhatnának – különösen az egészben és nyersen fogyasztott élőlényekben, mint például az osztrigák. A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal szerint az osztrigák és más kéthéjú kagylók már korábban is tartalmaztak mikroműanyagokat.

A kutatócsoport tengervizet, mikroműanyagokat és parazitákat kevert össze. A Toxoplasma gondii mellett megvizsgálták a Giardia enterica és a Cryptosporidium parvum parazitákat is, amelyek a kezeletlen vízben találhatók, és lenyelve napokig, akár hetekig tartó hasmenést, hányást és kiszáradást okozhatnak.

Megvizsgálták, hogy a paraziták hogyan társultak mind a mikrogyöngyökhöz (kör alakúak), mind a mikroszálakhoz (fonalszerűek) egy hét alatt, megszámolva a vízben és magukon a mikroműanyagokon talált paraziták számát.

Shapiro szerint részben az teszi egyedülállóvá ezt a tanulmányt, hogy az ember által okozott szennyezés két különböző típusa közötti kölcsönhatást vizsgálja. A mikroműanyagok nyilvánvalóan emberi eredetű szennyező anyagok, de bizonyos mértékig a paraziták is azok.

Shapiro szerint a Giardia és a Cryptosporidium egyaránt terjedhet emberi, haszonállatok és háziállatok ürülékével, míg a Toxoplasma macskaürülékkel terjed, beleértve a házimacskák ürülékét is.

Az életmódunk és a terjeszkedésünk, valamint a háziállatok miatt sokkal több székletkórokozóval rendelkezünk. És ezzel párhuzamosan egyre jobban támaszkodunk a műanyagokra.

– mondta az állatorvos.

A nyomon követés érdekében Shapiro és kollégái meg fogják vizsgálni, hogy a mikroműanyagok jelenléte befolyásolja-e a kagylók belsejében lévő paraziták tényleges koncentrációját.

Ezek a kérdések nem csak a tenger gyümölcsei szerelmeseinek fontosak – a Toxoplasma paraziták által okozott betegség veszélyt jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre, például a hawaii szerzetesfókákra és a maui delfinekre.

Az emberek azzal is segíthetnek, ha lépéseket tesznek az általuk használt műanyag mennyiségének csökkentésére – írja az Independent.