Magyar tudósok vizsgálják, milyen hatással van az agyra a koronavírus

Többek között Koller Ákos és kutatócsoportja is nyert a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán, amelyet az MTA már második körben írt ki a poszt-Covid-jelenségek kutatására. A professzor vezeti A poszt-COVID-19 állapot hatása az agyi véráramlás reaktivitására fizikailag aktív és inaktív felnőttek körében – A sport prevenciós/rehabilitációs szerepének felismerése nevet viselő projektet.

Koller Ákos egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen a Mikrocirkulációs Laboratóriumok vezetője, és Takács Johanna pszichológus, sportpszichológus, az SE Egészségtudományi Karának adjunktusa beszélt nekünk a kutatásról.

Koller Ákos elmondta, hogy kezdetben a tüdőre koncentrált mindenki, ott voltak a fő betegségtünetek. Később kiderült, hogy a koronavírus nemcsak a tüdőt, hanem minden más szervet is megtámad.

A vírus elszállítódik a vérkeringéssel a szövetekbe, és szinte mindenhova be tud kapcsolódni

– magyarázta a professzor.

Később a szívizommal kapcsolatos betegségek, a vesével és az idegrendszerrel kapcsolatos tünetek is előtérbe kerültek. A szaglás elvesztése – amely gyakori, szinte első tünetként jelentkezett – is azt mutatta, hogy az idegrendszer is érintve van a fertőzötteknél. Ráadásul általános tünetként jelentkezett a fáradtság, a depresszió, a feledékenység, koncentrációs zavarok, a levertség, különösen a betegség lezajlása után, az úgynevezett „long-Covid” (Covid utáni) szakaszban. Ebből joggal feltételezhető, hogy az idegrendszerre is jelentős hatása van, ami fizikálisan és mentálisan egyaránt megjelenik.

„Mivel jelenleg nincs állatkísérletes modell, és a betegek szenvedése miatt az idő is sürget, célul tűztük ki, hogy emberben noninvazív módon (sebek ejtése nélkül) megnézzük, hogy a Covid–19 milyen hatást gyakorol az agyra. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen agyvérkeringési és mentális-kognitív problémákat találunk a fertőzésen átesetteknél, a tünetek milyen skálán mozognak, és mennyire köthetőek a betegség súlyosságához” – tette hozzá Koller Ákos. 

A kutatás célja, hogy feltárják, mit okoz a vírus az agy vérkeringésében és működésében. Ha ez megvan, akkor a problémákkal a szakorvosok már konkrétabban tudnak foglalkozni. 

A véráramlás sebességéből sok minden kiderül

A kutatócsoportnak az is célja, hogy az egyik középső agyi artériában mérjék a véráramlás sebességét két csoportnál, az olyan sportoló és a fizikailag inaktív személyeknél, akik Covid–19-en estek át. Mindezt együttműködésben végzik az SE Neurológiai Klinikával, ahol Debreczeni Róbert docens nagy szakértője többek között az agyivéráramlás-mérésnek, az úgynevezett transcranialis (koponyán keresztüli) Doppler-ultrahangvizsgálatnak, amely a homlokon keresztül méri, hogy egy agyi artériában mekkora a véráramlás sebessége.

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem bevonásával találnak sportolókat, míg az SE Egészségtudományi Karán korban és nemben hasonló, nem sportoló alanyokat tudnak bevonni a kísérletbe. Ha mindegyik csoportban lenne 25-25 résztvevő, az már jó alapot adna. Idősebb személyeket is szeretnének megvizsgálni.

Amennyiben az agyi vérkeringés jól van szabályozva, akkor az agynak egyes részei ki tudják venni azt a vérmennyiséget, amennyire szükségük van. Ha azonban az agyi keringés nem jól szabályozott, akkor egyes részek nem kapnak megfelelő mennyiségű vért, illetve a vérnyomás változáskor az agyi vérellátás szélsőségesebb értékek között ingadozhat, amit a beteg fejfájásként, feszültségként, gyengeségként él meg.

Azt tudjuk, hogy az egészséges agyi vérkeringés hogyan válaszol. Azt akarjuk megnézni, hogy mi a helyzet annál, aki átesett a Covidon. Abból gondoljuk, hogy látható lesz a különbség, hogy megfigyelések alapján a fitt személyek könnyebben estek át a Covid-betegségen. Nyilván vannak kirívó, ritka esetek, de általánosságban elmondható, hogy aki edzett, az jobban viseli

– állapította meg Koller Ákos.

A projekt címében jelzett, az agyi véráramlás reaktivitása alatt azt értik, hogy különböző stimulusokat váltanak ki. Például leszorítják az eret, felengedik a nyomást, és megnézik, hogyan változik a véráramlás sebessége. Jó esetben gyorsan halad a vér és visszaáll a szabályos keringés. „Ebből tudunk arra következtetni, hogy a távolibb érszakaszok hogyan viselkednek” – tette hozzá.

Másik módszer az, hogy kis mennyiségű szén-dioxidot lélegeztetnek be (természetesen annyit, amennyi nem okoz kárt), és megnézik, hogy arra hogyan reagál az agy vérkeringése. Továbbá figyelik azt is, hogy kézszorításos gyakorlatok után hogyan áramlik a vér. Ha jól működik az ideg- és az izomkapcsolat, akkor áramlásfokozódás alakul ki. Ezek és egyéb tesztek feltérképezik az agyi vérkeringés szabályozásának esetleges változásait a long-Covid-esetekben.

A vérkeringési vizsgálatokat a mentális és pszichés képességek elemzésével egészítik ki, és megnézik, hogy van-e összefüggés az agyi véráramlás szabályozásának a minőségével.

Ahol nem jó az agyi keringés szabályozása, ott jellemzően gyakrabban vannak mentális tünetek. Például öregedéskor, traumás sérülésekben megváltozik, és sokszor ennek nem kielégítő működése felelős az olyan mentális problémákért is, mint az időskori kognitív zavarok.

Ehhez olyan standard neurokognitív, neuropszichológiai teszteket alkalmaznak, amelyek elsősorban a figyelem, emlékezet és végrehajtó funkciók mérését szolgálják. Mindezek alapján várhatóan ki lehet mutatni, hogy a long-Covidnak milyen hatása van.

Nem tudni, miért más mindenkinél a betegség

A Covid-betegek nagyon eltérően reagáltak a vírusra. Koller Ákosék ezért abból indulnak ki, hogy aki nem olyan fitt, nem sportol, az jobban megszenvedi a Covidot, mint az, aki naponta sportol.

A hipotézisüket azzal indokolták, hogy az erek ugyanúgy, mint az izmok, a sportolásnak köszönhetően edzettek lesznek. Többet tudnak, magasabb skálán mozognak: jobban össze tudnak húzódni, ki tudnak tágulni. Ezáltal jobban válaszolnak az ingerekre.

Úgy fogalmazott, hogy a sportolás azért segít, mert komplexen hat az egész szervezetre, és minden szervünket egy kicsit megjavítja – mellékhatás nélkül.

Nem olyan, mint egy tabletta, ami általában csak egy mechanizmusra hat

– fűzte hozzá a professzor.

Koller Ákos elmondta, hogy a vírus gyulladást okoz, amelynek elsődleges célja a gyógyítás, a szövetek működésének helyreállítása. Ha azonban túlzásba megy, akkor károkat okozhat. Ezek a gyulladási molekulák, a citokinek, ha bekerülnek az agyba, akkor az érfalat és annak összehúzódó képességét károsítják. Ha a szervezet nem termel elegendő ellenanyagot, akkor elképzelhető, hogy tovább fennmarad az állapot. 

Takács Johanna arra emlékeztetett, hogy bizonyos személyeknél hosszú ideig fennmaradnak a tünetek. Amikor négy héttől akár 12 hétig, és néha még tovább is léteznek, az az állapot a posztakut Covid–19-szindróma. Ezen belül elkülöníthető egy szubakut/tünetes Covid–19-állapot, amelyet 4–12 hét között fennmaradó tünetek jellemeznek. Amikor pedig már 12 héten túl is jelentkeznek a tünetek, azt krónikus poszt-Covid–19 állapotnak nevezhetjük.

Valami történik a fertőzöttek agyában

Takács Johanna szerint az agyi erek reaktivitását Covid–19-fertőzés során már vizsgálták. Nagyon kevés olyan kutatás van viszont, amely a Covid–19-fertőzést követő állapotokban nézte volna az agyi erek reaktivitását. A neuropszichológiai tesztek azért érdekesek, mert ezek a neurológiai tünetek még azok körében is gyakoriak, akik a Covid-fertőzést viszonylag könnyen vagy tünetmentesen hordják ki.

„A neurológiai tünetek arra mutatnak, hogy valami történhetett az agyban. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a neurológiai tüneteket mutató, posztakut Covid–19-szindrómában szenvedő személyeknél az agyi véráramlás reaktivitásban találunk-e valamilyen rendellenességet, összefüggést” – magyarázta.

A kutatók azt feltételezik, hogy a neuropszichológiai tesztek is különbséget fognak kimutatni az aktív és inaktív személyek között.

A sport a demenciánál is segít, ráadásul a poszt-Covid-állapotokban demenciaszerű tüneteket is lehet detektálni

– jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy mennyire sajátos, hogy a vírus mentális, pszichikai tüneteket is okoz, azt válaszolták, hogy ez sok betegségnél előfordul, főleg, ha sokáig húzódik, de talán nem olyan súlyosan jelenik meg, mint a Covid–19 esetében.

Takács Johanna leszögezte, hogy nem maga a vírus okozta az olyan mentális tüneteket, mint a depresszió vagy a szorongás. Azok inkább a felépülést követően jelentkeznek, attól függően, hogy kinél mennyire volt súlyos a betegség. Azok a neurokognitív tünetek, amik a figyelmet, illetve az emlékezetet érintik, kimondottan a poszt-Covid-állapotokban figyelhetők meg.

Ez arra utal, hogy a vírus érintette a központi idegrendszert, a perifériás idegrendszert. „Ennek pontos mechanizmusa viszont még kérdéses” – közölte. 

Takács Johanna elmondta, hogy az már látszik, hogy a posztakut Covid-állapot viszonylag gyakori, de nem kiugróan sok személynél maradnak fenn a tünetek hónapokkal később is: a fertőzöttek körülbelül tíz százalékát érinti a kutatások szerint. Azok a betegek, akiknek van neurológiai tünete, mint az agyi köd, vagy megváltozott mentális állapot, az a neurológiai tüneteket mutató személyek egyharmadára volt jellemző.

Szintén egyharmadra jellemző a fejfájás és egyéb agyi betegségek jelentkezése. „Ebből látszik, hogy az agy normál működésében van egy ideiglenes zavar, ami a tapasztalatok szerint főként figyelmi és emlékezeti problémaként mutatkozik” – állapította meg.

Az agyködön is segíthet a sport

A kutatásuknak van egy olyan célja, hogy ismét felhívják a figyelmet a mindennapi sportolás jelentőségére. Álláspontjuk szerint a sport oktatását már az óvodában el kellene kezdeni, hogy a gyerekek hozzászokjanak a fizikai aktivitáshoz.

Koller Ákos elmondta, hogy a sport azért is segít például a poszt-Covid-tünetként jelentkező agyködön, mert nagyon komplexen hat. 

A sport felépít egy önbizalmat, döntési képességet, fájdalomtűrő képességet. Megerősíti az idegrendszert, a mentális képességeket, vagyis nagyon sok helyen segít be a szervezetbe. Egészségesebbé, erősebbé teszi. Aki sportol, az általában jobban viseli a nehézségeket, és a depresszión is sokat segít

– magyarázta.

Úgy fogalmazott, hogy olyan, mint egy mellékhatás nélküli gyógyszer, ráadásul számos népbetegséget lehet megelőzni és orvosolni a sporttal, például a magas vérnyomást, a cukorbetegséget.

Ahogy egyre több poszt-covidos lesz, és ahogy távolodunk a járványtól, rengeteg tudományos publikáció jelenik majd meg. A világon most mindenhol ezt kutatják. „A vírus biztosan velünk marad, de kérdés, hogy milyen fajtája lesz a koronavírusnak” – jegyezte meg Koller Ákos.

Ez egyúttal alkalmat ad arra, hogy tanuljunk belőle: nemcsak erről a vírusról, hanem más vírusbetegségről is, a megelőzéstől kezdve a kezelésig. Másokhoz hasonlóan ők is azon az állásponton vannak, hogy a koronavírus-járvány, ahogy az influenza is, szezonálisan vissza fog térni. A professzor szerint körülbelül egy év múlva várható, hogy a világszerte folyó rengeteg Covid-kutatás eredményeit összesítik. Utána már sokkal többet fogunk tudni a vírus okozta agyi és mentális betegségekről – amihez Koller Ákosék is hozzá szeretnének járulni.

(Borítókép: Michele Lapini/Getty Images)