Visszatért a gyanú: mégis laborszökevény a koronavírus?

27 ország tudósai alkotják azt a tudományos tanácsadó csoportot (SAGO), amely az új kórokozók eredetének vizsgálatára jött létre tavaly a WHO munkáját segítendő. Első eredményeiket most publikálták.

Az elemzés hangsúlyozottan nem felelősöket keres, politikai szándékai pedig végképp nincsenek, egyetlen célja, hogy a történtek alapos megértése által megelőzhető legyen egy következő világjárvány. A szaktudósi csapat első lépésben nem végzett saját vizsgálatokat, csupán kielemzett minden eddigi kutatást

• a genetikai variációkról,
• a terjedési mintázatokról
• és a vírus valószínűsíthető eredetéről.

Friss tanulmányuk egy hosszabb folyamat kezdete tehát, de a vizsgálódás irányait már kijelöli. Ezek között szerepel a laborszökevény-elmélet is, mivel „kulcsfontosságú adatok hiányoznak” még mindig a pandémia kitörésének tényleges körülményeiről szerintük.

Nem ez az első nekifutás

Tavaly márciusban a WHO egyszer már írásba adta, hogy az eddig több mint 6,3 millió ember halálát okozó újfajta koronavírus valószínűleg egy közvetítő faj révén terjedt át denevérről az emberre, ám sokan gyanúsan elhamarkodottnak tartották ezt a megfejtést, és hangot is adtak nemtetszésüknek.

14 ország például rögtön közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy a WHO első jelentését erős fenntartásokkal kezeli, és ragaszkodnak egy új, alaposabb vizsgálathoz.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz WHO-elnököt sem nyugtatta meg teljesen saját szervezetének tavalyi jelentése; további nyomozómunkát sürgetett, hozzátéve, hogy egyetlen elméleti lehetőséget sem szabad még kizárni. Robert Redfield, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) volt vezetője pedig egyenesen meggyőződéssel vallja, hogy egy vuhani laboratóriumból szabadult ki a vírus – igaz, csak véletlenül. Az ő véleménye azért figyelemre méltó, mert egykori CDC-vezérként minősített információk is eljutottak hozzá a koronavírus-járvány kitörésekor.  

Kína boszorkányüldözést emleget

A fenti kritikákra válaszul állt fel 2021-ben az a munkacsoport, amely most adta az első életjelet magáról. Marietjie Venter, a SAGO vezetője újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy továbbra is az állati eredet tűnik valószínűbbnek, viszont a denevérekben található koronavírusok és az emberről emberre terjedő változat között akkora az eltérés, hogy arra mindenképpen magyarázatot kell találni. Hozzátette:

lehet, hogy arról a bizonyos vuhani piacról származtak a fertőzött denevérek, de akkor is kérdés marad, hogy oda vajon honnan kerültek.

A tanulmány szerzői levélben fordultak a kínai kormányhoz azzal a kéréssel, hogy december elejéig bocsásson rendelkezésükre minden ottani adatot és elemzést a járvány kezdeti szakaszáról – hogy ezek ismeretében folytathassák munkájukat. Kína erre még nem, de a kutakodás irányára máris reagált: külügyi szóvivőjük visszautasította „a politikailag motivált hazugságokat és célozgatásokat”.

Az biztos, hogy a jelentésből teljesen nem maradt ki a politika; a WHO szóban forgó tudóscsoportjának három tagja – a brazil, az orosz és a kínai – már a publikációban jelzi, hogy nem ért egyet a tanulmány tartalmával. 

(Borítókép: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koronavírus-járvány eredetét kutató csapatának tagjai megérkeznek a Vuhani Virológiai Intézethez 2021. február 3-án. Fotó: Kyodo News / Getty Images)