Őskori település leleteit találták egy Bács-Kiskun vármegyei város mellett
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben - Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
A Dunavecse–Öreg-hegy elnevezést kapta az az újonnan feltárt régészeti lelőhely, amelyet a Schneider Electric okosgyárának építését megelőző régészeti kutatás során találtak a beruházás helyszínén a szakemberek. A munkálatok alatt mindösszesen 202 objektumot dokumentáltak a régészek, ezek mindegyike egy őskori és egy római kori település maradványaihoz kapcsolódott.
Egy őskori, azon belüli is a kora neolitikum időszakára (Krisztus előtt 6000–5400) datálható település és egy római kori (Krisztus után 1–5. század), úgynevezett szarmata település maradványait találták meg régészek Dunavecsén azon a területen, ahol az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric legújabb, 25 ezer négyzetméteres okosgyárát építi.
A régészeti feltárás során főként árkok, árokrendszerek és tárolóvermek, gödrök kerültek elő, de a római kori település maradványai között egy épületet és egy kutat is feltártak.
Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet északkelet–délnyugati irányban átszelő mély árok volt, mely telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket és pattintott kőpengéket találtak.
Ez a neolit településrészlet igazán jelentős volt számunkra, mivel a Duna–Tisza közén és Bács-Kiskun megyében ez idáig nem találtunk jelentős emlékeket ebből a korszakból. A település valószínűsíthetően a Krisztus előtt 6000–5400 közötti időszakban volt lakott, ekkor a korábban jellemző halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló, élelemtermelő gazdálkodás. A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és -tárgyak, valamint a szövés, fonás eszközei voltak – valószínűsíthetően ezek maradványait találtuk meg az ásatás során
– mondta Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.
A másik, az épülő okosgyár közelében megtalált, fiatalabb, római kori település lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű nomád lovas nép tagjai voltak. A szarmaták a Krisztus után 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek.
Fotó: Molnár Karola / Kecskeméti Katona József Múzeum
A feltárt gödrök közül többnek vöröses-égetett betöltése volt, ami arra enged következtetni, hogy már ebben az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék és egy szárnyas alakkal díszített római terrasigillata-töredék, amely vöröses bevonatos, jó minőségű „luxuskerámia” volt abban az időben.
Az előkerült leletanyagot a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el, a területen pedig a terveknek megfelelően folytatódik a Schneider Electric okosgyárának építése, ahol várhatóan 2024-ben kezdődik majd meg a termelés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
