Robbanás határán lévő csillagot észlelt a James Webb teleszkóp

A James Webb űrobszervatórium képet készített egy Wolf–Rayet-csillagról, amelyet WR–124-nek neveztek el. A WR-csillagok a világegyetem legfényesebb és legnagyobb tömegű csillagai közé tartoznak – írja a CNN.

Felszíni hőmérsékletük jellemzően 50 ezer kelvin fölötti, de elérheti a 100 ezer kelvint is. Az ilyen csillagok anyagvesztése nagyon gyors, csillagszelük elérheti a 2000 kilométer per másodperc sebességet, legfeljebb néhány millió éves élettartamuk alatt a Nap tömegének többszörösét veszítik el. Ezután felrobbannak.

A Webb űrtávcső 2022 júniusában, az első tudományos megfigyelések alkalmával pillantotta meg a WR–124-et. A NASA által kedden, a texasi Austinban megrendezett South by Southwest konferencián közzétett friss kép eddig nem látott részleteket tárt fel a csillagról.

A WR–124 csillag tömege 30-szorosa a Napnak

A Webb által megfigyelt Wolf–Rayet-csillag tömege 30-szorosa a Napnak. A WR–124 eddig körülbelül 10 napnyi anyagot dobott ki magából, létrehozva a képen látható izzó gázt és kozmikus port. A kozmikus por, azaz bolygóközi por apró porszemcsékből áll, amelyek egy csillagrendszer központi égitestje körül keringenek a bolygók közötti térben.

Az obszervatórium infravörös fény segítségével a port teljesen átlátja, így a teleszkóp észleli a csillag fényeségét, az azt körülvevő gáz részleteit és a kidobott csillaganyag szerkezetét is.

A WR 124-hez hasonló csillagok Webb űrteleszkóp segítségével történő tanulmányozása segít a csillagászoknak megérteni, mi történt az univerzum kezdeti időszakában, amikor a haldokló csillagok felrobbantak, és olyan elemeket szabadítottak fel, amelyek a Földre és a testünkbe kerültek.

„A csillagok életük végén a külső rétegeiket kilökik a világegyetem többi részébe” – mondta a konferencián Amber Straughn, a NASA asztrofizikusa.

Carl Sagan amerikai csillagász szerint a vérünkben lévő vas és a csontjainkban lévő kalcium egy több milliárd évvel ezelőtt felrobbant csillag belsejében keletkezett. És ezt látjuk ezen az új képen. Ez a por szétterül a kozmoszban, és végül bolygókat hoz létre. Valójában így jutottunk ide

– magyarázta a szakértő.