Gyógyszer nélkül is csökkenthető a depresszió

A Szegedi Tudományegyetem és a New York Egyetem orvosi karának kutatói megállapították, hogy az agy szaglásért felelős területéről érkező jelek ritmusának helyreállítása csökkenti a depressziót. A magyar, európai és japán anyagi támogatással végzett kutatást a Neuron folyóirat publikálta.

Az agy különböző területei közötti hatékony kommunikáció egyik kulcsa, hogy az itt található idegsejtek jelküldési mintázata szinkronizálódik, és egységes ritmust vesz fel. Az egyik ilyen ritmus a „gamma”, ami másodpercenként 30 jeles frekvencián jellemzően összetett információk és érzelmek átvitelét szolgálja.

Több lett a depressziós a világjárvány után

Az érzelmekért felelős agyi területekkel szoros kapcsolatot tartó szaglóideg a gamma-hullámok egyik fő karmestere, már korábban is ismert volt, hogy a depresszió az innen induló gamma-hullámokban tetten érhető. 

A kutatók kísérleti állatokon megfigyelték, hogy a szaglóközpont genetikai úton történő kikapcsolása depressziós tünetek megjelenéséhez vezetett, és ezeket a tüneteket a gamma-hullámokat erősítő szerkezettel képesek voltak elmulasztani.

A kísérlet során mechanikus összeköttetést mutattak ki a gamma-aktivitás hiánya és az egér és patkány modellek viselkedésének romlása között, miközben a szagló- és limbikus rendszer közötti jelátviteli változások hasonló képet mutattak, mint depressziós betegeknél

– mondta a New York Egyetem idegtudományi karának adjunktusa, Berényi Antal MD, PhD.

Demonstráltuk, hogy a gamma-erősítés egy lehetséges megközelítés a depresszió és szorongás kezelésében azokban az esetekben, ahol a gyógyszerek nem hatnak

– tette hozzá.

A súlyos depressziós zavar egy gyakori pszichiátriai rendellenesség, amin sokszor a gyógyszeres kezelés sem segít. A depressziós esetek száma drámaian megnőtt a koronavírus-járvány kezdete óta – a becslések szerint 53 millióval nőtt a betegek száma. Mint ismert, a fertőzés egyik jellegzetes tünete volt a szag- és ízérzékelés megszűnése.

Trancsírozásmentes agykutatás

Az orrüreg felett található szaglóideg szaglóhagyma nevű részéből induló gamma-hullámok erejébe és időzítésébe fertőző betegségek, sérülések vagy gyógyszerek is beleszólhatnak, ami érzelmi változásokkal is jár. A kutatócsoport nem tudja pontosan, hogy ez miért van így, de egyik elméletük, hogy ezt a más agyi területek felé tartó gamma-mintázatok okozzák.

A korábbi vizsgálatok a szaglóhagyma műtéti eltávolításával igyekeztek a kérdés végére járni, de ez a beavatkozás túlzottan radikális volt, megakadályozhatta, hogy a tudósok tisztán lássanak. A kutatók most egy különleges megoldást alkalmaztak: egy ártalmatlan vírusba zárt DNS-szakaszt juttattak a szaglóideg sejtjeibe, amelynek eredményeképp egy sajátos receptorfehérje jelent meg a sejtek külső falán. Ez a fehérje egy kapcsolóként működött, amivel a megfelelő gyógyszer segítségével 

A módszerrel ráadásul szelektíven kapcsolhatták le a különböző agyi területek felé irányuló kommunikációt. 

A depresszió jeleinek felismerése rágcsálóknál nem triviális feladat, a viselkedésüket vizsgáló próbák sorával lehetséges. A szorongás mértékét mutatja, hogy mennyi időt töltenek nyílt terepen. A kétségbeesés szintjét, hogy vízben milyen idő után hagynak fel az úszással. Az öröm érzésének képességét mutatja, hogy milyen hamar hagyják abba a cukros víz fogyasztását. A stressz kerülését mutatja, hogy hajlandóak-e bemenni egy útvesztőbe.

A kísérletek egyik érdekes eredménye, hogy kiderült, a szaglóhagyma gamma- és más jeleinek kikapcsolása nemcsak addig okozott depressziót, amíg a jelet elnyomó gyógyszer hatott, hanem 

A kutatók ezután elektromos stimulációval próbálkoztak. Az általuk épített eszközzel kiolthatták vagy felerősíthették az egerek agyának gamma-hullámait. Az eredmény ebben a kísérletben is hasonlóan alakult: a gamma elnyomása fokozta a depressziót. Ennél fontosabb, hogy a gamma-jelek erősítése 40 százalékkal csökkentette a tüneteket, vagyis antidepresszánsként hatott az elektromos stimuláció.

Még senki sem ismeri, hogy a gamma-hullámok tüzelési mintázata hogyan alakul érzelmekké. Azon fogunk dolgozni, hogy jobban megértsük a szaglóhagyma és a hozzá kapcsolódó területek közötti összefüggést

– mondta Buzsáki György MD, PhD., a New York Egyetem idegtudományi intézetének professzora.

(Borítókép: Getty Images)

(NeuroScience News)