Nem megtörtént bűncselekmény elkövetésére is emlékezhet valaki

Tévesen elítélt emberek történetei nyomán pszichológusok kísérleti úton vizsgálták meg, hogy meg lehet-e győzni valakit arról, hogy bűncselekményt követett el felfegyverkezve pár évvel korábban. Julia Shaw, az angol Bedfordshire-i Egyetem kutatója és kollégája, Stephen Porter, a kanadai British Columbia Egyetem munkatársa megállapították, hogy egy hamis emlék elültetése megdöbbentően egyszerű, mindössze pár óra kell hozzá.

Megállapítottuk, hogy meglepően könnyű rendőrségi beavatkozással végződő bűncselekményekről szóló emlékeket generálni, amik ugyanolyan összetettek és részletesek, mint egy igazi emlék

– mondta Julia Shaw.

A kísérlet résztvevői egyetemi hallgatók voltak, akiknek tizenéves korukat tudtuk nélkül feltérképezték, szüleiket vagy gondviselőjüket kikérdezve. 60 önkéntest választottak ki hamis emlékek beültetésére, akiket egyhetes időközönként háromszor behívtak egy-egy 40 perces beszélgetésre a laboratóriumba.

Piros bogyó, kék bogyó

Az első interjú során a kísérlet vezetője két emléket idézett fel az alanynak. Ezek közül az egyik valódi emlék volt, a másik hamis. A hamis emlék lehetett rendőri intézkedésbe torkolló bűncselekmény vagy más érzelmekkel járó történés: sérülés, kutyaharapás, nagyobb összegű pénz elvesztése. A hamis emléket minden esetben úgy konstruálták meg, hogy a szülőktől szerzett információk alapján valós részleteket is tartalmazott a hallgató életéből.

A kísérlet vezetője megkérte az önkéntest, hogy írja le az említett eseményeket. Ez a meg nem történt esetben értelemszerűen nehezen ment, de 

és próbáljanak különböző felidézési technikákkal minél több részletet produkálni.

A második és harmadik találkozó során szintén arra kérték a résztvevőket, hogy minél többet idézzenek fel a valódi és nem valódi eseményekről. Ekkor már arról is kérdezték őket, hogy mennyire élénk az emlékkép, és mennyire biztosak a valódiságában.

A végeredmény azt mutatta, hogy az emberek emlékei nagyon könnyen hamisíthatók. A válaszok alapján 30 résztvevőből 21 rendelkezett emlékkel tinédzser korában elkövetett bűncselekményről – az emberek 71 százalékának fejében megtapadt a hamis emlék. Közülük annak a 20 résztvevőnek, akiknek fegyverrel vagy anélkül elkövetett testi sértésre kellett emlékeznie, tizenegynek voltak világos emlékképei a történtekről.

Az érzelmileg felkavaró, de törvénnyel való ütközést nem tartalmazó hamis emlékeket a résztvevők 76,67 százaléka tette magáévá. Ugyanakkor az emlék, függetlenül attól, hogy bűncselekményről szólt vagy másról, élénknek és megbízhatónak tűnt a hallgatók szerint.

Ha nem csal az emlékezetem

Shaw és Porter szerint, amikor a hamis történetbe bedobták egy korabeli jóbarát szülőktől megszerzett nevét, minden sokkal ismerősebb és hihetőbb lett.

Ilyen körülmények esetén az alapvetően tévedésre hajlamos rekonstrukciós emlékezeti folyamat azonnal hamis, de döbbenetesen valódi képeket generál. A beszélgetések során néhány résztvevő nagyon élénken és nagyon részletesen emlékezett bűncselekményekre, amiket
újra el is játszottak

– mutatott rá Shaw.

Mindezek ellenére voltak különbségek az igazi és hamis emlékek között. A valós emlékeknél összességében több részletre emlékeztek és biztosabbak voltak abban, hogy megtörténtek.

Az eredmények azt mutatják, hogy az emlékek nagyon könnyen formálhatók és az emberek túlnyomó része hajlamos rá, hogy hamis emlékeket generáljon. Mindebből sok minden következhet a bűnüldözés gyakorlatára, a kihallgatásokra és ezekkel kapcsolatos jogi procedúrákra nézve, de fontos szerepe lehet akár terápiás környezetben is.

Annak megértése, hogy összetett hamis emlékek léteznek és »normális« személyek is elég könnyen rávehetők ilyenek generálására, az első lépés afelé, hogy megakadályozzuk ennek bekövetkeztét. Azáltal, hogy empirikusan bemutattuk, mik azok a »rossz« interjú technikák, amik ilyen károkat okoznak, könnyebben meggyőzhetjük a kérdezőket, hogy kerüljék ezeket és inkább alkalmazzanak »jó« technikákat

– szögezte le Shaw.

A kutatók következtetése tehát, hogy a kihallgatók és taktikájuk felülvizsgálatával minimalizálhatóak a hamis emlékeken alapuló vallomások.

(Psychological Science)

(Borítókép:  Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)