Kísérteties jelenséget figyeltek meg a Neptunuszon
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A szakértők a Hubble űrteleszkóp 1994-ben készített első képeitől indulva az elmúlt harminc év megfigyeléseit elemezve megállapították, hogy a bolygó légkörében megfigyelhető elnyúlt felhősávok 2019-től elhalványodtak, majd teljesen eltűntek.
Meglepő volt, hogy milyen gyorsan eltűntek a Neptunusz felhői. Lényegében a felhők száma hónapról hónapra bezuhant
– magyarázta Imke de Pater, a Kaliforniai Egyetem és a Berkeley professor emeritusa.
A tudósok úgy vélik, hogy a Nap ciklikus változása okozhatja a jelenséget, ami azért lenne meglepő, mert a Neptunusz 4,5 milliárd kilométerre van a központi csillagtól, vagyis harmincszor olyan messze, mint a Föld. Távoli bolygó lévén a Neptunuszról kevesebb ismerettel rendelkezünk, annyit viszont már eddig is tudtunk, hogy összetett és dinamikus légköri folyamatok zajlanak rajta. Itt fordulnak elő például a Naprendszer legerősebb, óránként 2000 kilométer sebességű szelei.
A Nap ugyanakkor izzó gombócnak tűnik, de valójában egy fortyogó plazmaóceán, ami ultraviola sugárzással árasztja el a Naprendszert – intenzitása attól függ, hogy hol tart a 11 éves napciklus. Ez minden bolygóra hatással van, még a legtávolabbiakra is.
A Neptunusz esetében összefüggés mutatkozott a napciklus és a felhők száma között. A naptevékenység mágneses pólusok megfordulásával járó csúcsát követően figyelték meg a leglátványosabb felhőtakarót a Neptunusz hidrogénből, héliumból és metánból álló légkörében, a felhők ezt követően fokozatosan elhalványodtak.
Ez azt jelenti, hogy a Napból érkező erős ultraviola sugárzás elnyelődik, és kémiai reakciót hoz létre. A Neptunusz ekkor tűnik a legfényesebbnek a felhőkről visszaverődő fény miatt – a fény változását már régebben is megfigyelték, de nem tudták, mi okozza.
A kutatás ideje két és fél napciklust érintett. A Neptunusz fénye 2002-ben megnőtt, 2007-ben elhalványult, 2015-ben ismét erősebb lett a fény, 2020-ra ismét sötét lett, és eltűntek a felhők.
Erandi Chavez, a Harvard-Smithsonian hallgatója rámutatott, hogy a felhők az azóta eltelt négy évben sem nyerték vissza régi formájukat. A kutatók a hawaii Keck obszervatóriumból figyelték a Neptunuszt, körülbelül akkor, amikor a James Webb legfrissebb képei készültek – ezeken már láthatóak voltak a sarkok körül az első visszatérő felhők.
Összességében tehát nincs ok az aggodalomra: a felhők hamarosan visszatérnek, mielőtt ismét eltűnnének.