Az antianyag, mint ismert, az anyag ellentéte. Ha a kettő találkozik, nagy energiát felszabadítva megsemmisítik egymást. A világegyetem keletkezésekor azonos mennyiségben keletkezett anyag és antianyag, de máig az egyik legnagyobb tudományos rejtély, hogy milyen aszimmetria okozta, hogy végül az általunk ismert anyag kerekedett felül, és antianyag nincs sehol, hacsak nem állítjuk elő.
Az antianyag előállítása nagyon körülményes, szokványos módon nem tárolható, hiszen anyaggal érintkezve robban, ezért mágneses mezőkkel kell megtartani. A tudósokat azonban a fent említett rejtély miatt nagyon érdekli az antianyag, és a CERN-ben rendelkezésre állt a megfelelő technikai apparátus, hogy kísérletet végezve választ kapjanak bizonyos kérdésekre.
Mivel az anyag ellentétéről beszélünk, felvetődött a kérdés, hogy az anyag okozta tömegvonzás hatására ugyanúgy leesik, vagy pont hogy emelkedni kezd. A relativitáselmélet atyja, Albert Einstein úgy vélekedett, hogy az antianyag a tömegvonzás hatására ugyanúgy viselkedik az anyag, vagyis lefelé esik.
Jeffrey Hangst professzor nemrég aprólékos munkával összegyűjtött pár ezer antiatomot, hogy leejthesse őket. Ehhez a részecskegyorsítóban keletkező antiprotonokat egy speciális gyűrűbe vezették, ahol lelassították őket. Ez volt az antihidrogén lézerfizikai apparátus vagy ALPHA, ahol az antiprotonok körül pályára álltak a pozitronok (az antielektronok), elkészült az antihidrogén.
Amikor az antihidrogéneket tároló mágneses mezőt lekapcsolták, megfigyelhették, hogy merre és milyen sebességgel zuhan az antianyag. A Nature hasábjain publikált kutatás eredménye Einsteint igazolta: az antianyag ugyancsak lefelé esett, sőt gravitációs gyorsulása az anyaghoz hasonlóan 9,8 m/s volt másodpercenként.
Ha az antianyag felfelé zuhant volna, az teljesen felborította volna a fizikát. Így viszont
kizárták az antigravitáció létezését,
újabb éket verve a tudományos-fantasztikus fikció és a valóság közé.
Mivel az eredmény teljesen egybecseng azzal, amit eddig tudtunk, nem kerültünk közelebb a rejtély megoldásához, de a jövőben a kísérletet százszor érzékenyebb mérésekkel is megismétlik, így kiderülhet az is, ha van valami finomabb eltérés az anyag és az antianyag viselkedése között.
(CERN)