Ön is korán szokott felkelni? Akkor akár Neander-völgyiek is lehettek az ősei

A Genome Biology and Evolution című folyóiratban a héten megjelent tanulmány szerint a Neander-völgyi DNS megtalálható néhány mai emberben, és meghatározhatja, hogy valaki természeténél fogva korán kelő ember-e – írja a The Washington Post.

A Smithsonian’s National Museum of Natural History szerint a Neander-völgyiek a legközelebbi kihalt emberi rokonaink, és olyan meghatározó fizikai jellemzőkkel rendelkeztek, mint a nagyobb orr, a ferde arccsontok és a zömökebb test. Ismert, hogy kifinomult szerszámokat használtak, irányították a tüzet, jártasak voltak a vadászatban, ruhát viseltek, és menedékhelyeken éltek.

Azt találtuk, hogy a kereszteződések miatt a modern emberben maradt Neander-völgyi DNS jelentős és irányított hatást gyakorol a modern emberre. Különösen a kronotípushoz társuló Neander-völgyi DNS növeli következetesen a hajlamot arra, hogy valaki korán kelő legyen

– közölte a lappal Tony Capra, a tanulmány társszerzője, a Kaliforniai Egyetem epidemiológiai és biostatisztikai tanszékének a docense.

Fontos volt az északra vándorlás 

Ahogy az eurázsiaiak – akik ma a Brit-szigetektől a szibériai hegyekig terjedő területen élnek – ősei körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt kezdtek elvándorolni Afrikából, a tanulmány szerint magasabb szélességi körökön új környezetnek voltak kitéve, ahol változatosabb volt a klíma, a hőmérséklet és a fényviszonyok.

A tanulmány szerint az Eurázsiába érkezők keveredtek a meglévő populációval, „kezdetben a Neander-völgyiekkel”, később pedig másokkal, például a ma már kihalt gyenyiszovaiakkal. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az emberek olyan genetikai állományra tegyenek szert, amely már alkalmazkodott ehhez az új környezethez.

A magasabb szélességi fokokon az év folyamán a fény és sötétség ciklusainak szezonális változása nagyobb, mint az egyenlítői szélességeken

– mondta Capra.

Nem volt „azonnal világos, hogy a magasabb szélességi fokokon miért lenne előnyös a korán kelés”, bár a tanulmány megállapította, hogy a mai embernél a reggeli életmód a „cirkadián génhálózat gyorsabb üteméhez” kapcsolódik, ami előny lehet.

A felfedezés segíthet az embereknek jobban megérteni a mai alvási szokásaikat, mivel a munka és a technológiai függőség befolyásolhatja veleszületett alvási szokásainkat.

A cirkadián ritmus változása

Cirkadián ritmusunk természetes útmutatást nyújt a szervezet számára a napi cikluson keresztül. Ez mondja meg, mikor van itt az ideje az evésnek, az alvásnak és az ébredésnek. Ez a „belső” ritmus, amely az állatok és növények biológiáját a fény és sötétség ciklusához igazítja, és amelyet „egy központi cirkadián óra szabályoz, amely a fényexpozíció révén a környezethez igazodik” – mondta Simon Archer, a brit Surrey Egyetem professzora, akinek szakterülete az alvás molekuláris biológiája.

Gyakran előfordul, hogy egyeseknek nehézséget okoz az alvás vagy az ébren maradás. Ez azért van, mert a cirkadián ritmusuk egészségügyi problémák – például stressz, depresszió, szorongás és pajzsmirigy-túlműködés –, munka vagy utazás miatt felborult.

Az olyan változások, mint a nyári időszámítás, szintén befolyásolhatják a cirkadián ritmust, mivel a szervezet elveszít egyórányi kora reggeli napfényt, ami a szakértők szerint kulcsfontosságú az alvás-ébrenlét ciklusunk és az általános egészségünk fenntartásához.

Az alvásproblémák anyagcserében és immunitásban bekövetkező változásokhoz vezethetnek, amelyek összefüggésbe hozhatók olyan egészségügyi problémákkal, mint a rák, a szívbetegségek és a fáradtság.