Egy új felfedezés mindent megkérdőjelez, amit az univerzumról tudunk

A Big Ring (Nagy Gyűrű) nevű galaxiscsoportot a University of Central Lancashire kutatói fedezték fel, akik az American Astronomical Society (AAS) nemrég rendezett, 243 éves találkozóján ismertették a felfedezéseiket. 

A Nagy Gyűrű – amely galaxisokból és galaxishalmazokból tevődik össze – átmérője 1,3 milliárd fényév. Szabad szemmel ugyan nem látható az égbolton, de egy grafika készült arról, hogy miként nézne ki, ha láthatnánk.

A BBC szerint a Nagy Gyűrű – az asztronómia egyik központi tézise szerint – valójában nem létezhetne. Az úgynevezett kozmológiai elv ugyanis azt mondja ki, hogy az univerzumban megtalálható anyagnak egyenletesen kellene eloszlania. Az elv lényege lényege szerint a bolygóknál, csillagoknál nagyobb anyagkoncentrációnak sehol sem kellene létrejönnie.

Mint megjegyezték, a Nagy Gyűrű nem az első bizonyíték arra, hogy ez az alapelv nem állja meg a helyét, és hogy mindebben szerepet játszik valamilyen, számunkra ismeretlen tényező is. Robert Massey, a Royal Astronomical Society a mostani felfedezést úgy kommentálta:

Ez már a hetedik nagy struktúra az univerzumban, amely ellentmond a feltételezésnek, miszerint a kozmosz nagy léptékben egyenletesnek mondható.

Hozzátette: ha ezek a struktúrák léteznek, akkor a kozmológusoknak valóban ideje elgondolkodniuk, és megkérdőjelezniük az azzal kapcsolatos korábbi tételeket, hogy az univerzum miként is alakult ki. 

Két rejtélyes galaxiscsoport egymás közelében 

A Nagy Gyűrűt Alexia Lopez, a University of Central Lancashire PhD-kutatója észlelte elsőként, akinek korábbról egy másik, hasonló felfedezés is köthető a nevéhez: ő észlelte először a Giant Arc (Óriás Ív) nevű galaxiscsoportot is. A fiatal kutató azt mondta, hogy mindkét felfedezés véletlen volt, és először ő maga sem akarta elhinni, amit lát. Hozzátette azt is, hogy szerinte a két felfedezésből valamilyen következtetést le lehetne vonni, de hogy pontosan mit, az egyelőre nem világos. 

Megjegyzendő, hogy a két galaxiscsoport (kozmológiai léptékben) egymáshoz viszonylag közel, az Ökörhajcsár csillagképénél helyezkedik el.

Don Pollacco, a University of Warwick fizika tanszékének professzora ezzel kapcsolatban azt mondta a BBC-nek: kicsi az esélye annak, hogy ez véletlen volna, és ezért valószínűsíthető, hogy a Nagy Gyűrűnek és az Óriás Ívnek van valami közük egymáshoz. Az is lehet, hogy mindkettő valamilyen nagyobb struktúrának a részét képezi.

Hihetetlenül nehéz elképzelni egy olyan mechanizmust, amely ezeket a struktúrákat létrehozhatta, ezért a [Nagy Gyűrűt ismertető] kutatók azt valószínűsítik, hogy egy, a korai univerzumból származó maradványt látunk, amikor a nagy és kis sűrűségű anyagok hullámai »befagytak« az extragalaktikus közegbe

– mondta. 

A fenti két galaxiscsoporthoz hasonlítanak még a Sloan Nagy Fal, a Déli-sarki Fal, valamint a Hercules–Corona Borealis Nagy Fal nevű struktúrák is. Ez utóbbinak 10 milliárd fényév a szélessége, amivel az univerzum általunk ismert legnagyobb struktúrájának minősül.